Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A választások tisztaságának bizonyítékei a választójogi törvényjavaslatban

108 A VÁLASZTÁSOK TISZTASÁGÁNAK BIZTOSÍTÉKAI netére anyagi, hatalmi, fizikai vagy egyéb eszközökkel illetéktelenül befolyást gyakoroltak. Azt, vájjon a megtámadott választás lefolyásában és eredményében megfelel-e a törvénynek, alkotmányunk szerint erre a czélra szervezett eljárás során kell vizsgálat tárgyává tenni és eldönteni. Ez az eljárás az 1848: V. t.-czikk értelmében eredetileg a képviselőházat illeti; de már az 1874: XXXIII. t.-czikk kimondotta, hogy a kérvénynyel megtámadott választások érvényessége felett a királyi Kúria itél, e törvényczikk azonban egy későbbi törvénynek tartotta íenn azoknak az anyagi és alaki jogszabályoknak a megalkotását, a melyek szerint a Kúria biráskodik. Ez a törvény az 1899: XV. t.-czikk, a melynek rendszere a bifurkáció gondolatán épült fel, nevezetesen a birói döntésre alkalmas, taxative elősorolt érvénytelenségi okok tárgyában a Kúria határoz erre a czélra szerkesztett külön közjogi peres eljárás során, egyéb visszaélések miatt pedig a képviselőház jár el a házszabályokban megállapított módon. Az 1899: XV. t.-czikk módosítja és kiegészíti — különösen az időközben megalkotott 1913: XIV. t.-czikk rendelkezéseire való figyelemmel — az 1915: XVII. t.-czikket. A választójogi reform természetszerűleg szükségessé teszi a választások érvényessége tárgyában való bíráskodásról szóló törvények revízióját is. Ezt a reviziót a választójogi törvényjavaslat külön törvénynek tartja fenn, a mely ez idő szerint előkészítés alatt áll. Nincs kizárva, hogy a probléma tanulmányozása a bíráskodás rendjének gyökeres ujjáalkotására fog vezetni. Bármily méretű legyen is a reform, ez nem változtat azon, hogy a választások érvényessége tárgyában való bíráskodás tetőzi be azon intézkedések rendszerét, a melyekkel a törvényhozás a választások tisztaságát kivánja biztositani. A közjogi bíráskodás, a melynek során hozott határozatok kihatnak a képviselőház összeállítására, a nemzet egyetemét érintik. Ezért különösen fontos alkotmányjogi és politikai érdek fűződik ahhoz, hogy a közjogi bíráskodás — minden formaliz-