Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A választások tisztaságának bizonyítékei a választójogi törvényjavaslatban

IOO DR. LENGYEL AURÉL megbízottak, akik a választói jogszabályokat vagy az ezek alapján tett hatósági rendelkezéseket akár cselekvéssel, akár mulasztással megszegik vagy kijátsszák, az esetleges büntetőjogi következményektől függetlenül fegyelmi eljárás alá esnek. Már az 191 y. XIV. t.-czikk megállapította a választók összeírásánál, továbbá a névjegyzék elkészítésénél, kiigazításánál közreműködő esküt (fogadalom) tett közegek fegyelmi felelősségét, valamint felelősségre vonásuk szabályait és fegyelmi hatóságukat, nevezetesen az 1899: V. t.-czikk e tárgyú rendelkezéseinek átvételével az emiitett személyek ellen önálló fegyelmi eljárást rendszeresített, amelynek lényege, hogy a fegyelmi vizsgálatot akár hivatalból, akár feljelentésre elrendelheti, az illető közeg kérelmére pedig elrendelni köteles a központi választmány, a közigazgatási bizottság vagy a belügyminiszter, továbbá, hogy magát a vizsgálatot a közigazgatási bizottságnak egy vagy több tagja teljesiti és végül, hogy a vizsgálat ered ménye felett elsőfokban a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, másodfokban pedig a választási elnökre és a szavazatszedő küldöttségi elnökre nézve a közigazgatási bíróság, a többi közegekre nézve pedig a belügyminiszter határoz. Abban, hogy a fegyelmi eljárás során végső fokon nem a belügyminiszter, hanem független biróság határoz, oly értékes garanczia rejlik, hogy a törvényjavaslat ezt veszi a fegyelmi jog továbbfejlesztésének alapjául. A törvényjavaslat szerint már a választók összeírásának előkészítésénél közreműködő, esküt (fogadalom) tett közegek, így tehát egyebek között a számlálóbiztos ellen is e garancziális fegyelmi eljárásnak van helye. Továbbfejlesztés rejlik abban, hogy kifejezetten fegyelmi eljárás elrendelésének okává kívánja tenni a törvényjavaslat azt, hogy a felsorolt személyek a választói jogszabályok alapján tett hatósági rendelkezéseket szegik meg vagy ha az említett személyek a választói jogszabályokat vagy az ezek alapján tett hatósági rendelkezéseket kijátsszák. A leglényegesebb újítás azonban az, hogy a törvényjavaslat szerint a fegyelmi juriszdikciót a szóban