Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A választójog gyökeres reformjának szükségessége

A VÁLASZTÓJOG GYÖKERES REFORMJÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE. Irta: Dr. VAZSONY1 VILMOS, a választójogi törvényjavaslat előkészítésével megbizott magyar királyi miniszter. Az 1913 : XIV. t.-cz. alapján első izben teljesített összeirás utolsó napjai már belenyúltak a háborúba. A nemzeti erőgyűjtés és erőkifejtés a honvédelemnek szentelte minden figyelmét és egyelőre leszorította a napirendről a választójog kérdését. De a mint a háború volt az, a mely elnémitotta a választójog hangos követelését, viszont a háború tanulságai minden előző mozgalmat túlszárnyaló erővel támasztották fel a nemzet minden rétegére kiterjedő választójogi reform vágyát. Nem izolált magyar jelenség ez. A külföldi államokban, barátságos, ellenséges és neutrális országokban egyaránt a háború veti fel a választójog kiterjesztésének gondolatát. A szövetséges Németbirodalom képviselete tiszta általános választójogonJépült fel. E választójog mögött messze elmaradt Poroszország három-osztályrendszere és kétfoku ^szavazáson alapuló általános választójoga. Ezt a három-osztályrendszert az 1849. ®vi alkotmánykonfliktus teremtette meg, a mely eltörölte az 1848. évi alkotmány egyenlő általános választójogát és az addig gyakorlatban volt titkos szavazást. Azóta a három-osztályrendszer, melynek torz eredményei egyre élesebben mutatkoztak, átment ugyan kisebb toldozó módosításokon, de magához a rendszerhez a konzervatív irány szilárdan ragaszkodott és abban a porosz rend és fegyelem szükséges védelmét látta. És Poroszország most a háború alatt arra készül, hogy rombadöntse a három-osztályrendszerét. 1917. évi április hó 7-én ,a logillara. XVII. évt". 1—2 I