Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A védjegytörvény előadói tervezete

7° D? LÉVY BÉLA jegybejelentőnek szinte bizonyítványt ad a jóhiszeműségéről, a minthogy sokan azt hiszik is, hogy a jogtalanul bejegyzett védjegy használata, ha avis nem adatott, jóhiszemünek minősitendő. Azt, hogy az avis nálunk bevált volna, ugy hiszem bajosan lehet állítani. Hosszabb ideig nem is bocsátottak ki avis-kat, ez idő szerint kibocsátanak ugyan, de talán mások is osztani fogják azt a véleményemet, hogy az avis-k kezelése nem tökéletes, a minthogy a fentebb részletezett okokból nem is lehet az. Midőn tehát a tervezet az avis intézményét fenntartja, véleményem szerint költséges munkát ró a védjegyhatóságra, a nélkül, hogy a munka ellenértéke a védjegyügy előbbre vitele, a jóhiszemű védjegy, jogszerzés és védjegybirtoklás oltalma csak a legcsekélyebb mértékben is előmozdittatott volna. Ha ezzel szemben a tervezet indokolása arra hivatkozik, hogy az avis mindenhol bevált, a hol azt alkalmazták, ugy ezt a véleményt egyfelől nem tehetem magamévá, másfelől nem tartem döntőnek, mert ha bevált is másutt, semmi esetre sem vált be nálunk, nem vált be sem a már érintett hosszabb szünet előtt, sem pedig a szünet óta eltelt időben. Ez okból azt mellőzendőnek tartom. Az eljárás részleteit tekintve a tervezet nagyjában helyesen szabályozza a védjegybejelentéseknek módozatait, nemkülönben a felhívás kibocsátását és a felszólalást. A magam részéről osztom a tervezet álláspontját az irányban is, hogy a felszólalás visszavonásának abban az esetben, a melyben a felszólalás a védjegynek az oltalomból kizárt voltára van alapitva, nem tulajdonit hatályt és ennek ellenére a felszólalás érdembeli elintézését rendeli. Nem osztom azonban a tervezet álláspontját abban, hogy a szabadalmi hivatal birói osztályának a védjegy belajstromozását megtagadó határozata ellen nem ad jogorvoslatot a szabadalmi tanácshoz. A védjegy belajstromozására a feleknek a törvényes előfeltételek fennforgása esetén törvényes joguk van. Ennél igen