Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 9-10. szám - A világháborút lezáró békekongresszus jogi problémái

646 Dr BERINKEY DÉNES működébe jobban hozzájárulhatna a nemzetközi jog fejlesztéséhez, mint azt a bizonytalan szokás s az eddig szük körre szorított, kötésük módja szerint kifogásolható szerződések tehetik. Ámde azok a tanulságok, a melyeket a nemzetközi zsákmánybiróság fölállítása tárgyában létrejött, de meg nem erősített egyezménynek és a londoni tengeri hadijogi értekezleten létrejött és szintén nem ratifikált nyilatkozatnak története és sorsa elénk tár, még jobban kiélezik annak szükségességét, hogy a nemzetközi jogszabályok lőbb típusai mielőbb formuláztassanak. A milyen megnyugvást nyújt ugyanis egyrészről, hogy a nemzetközi viszályok békés elintézése módjának egyértelmű megállapításával kevesbednek és kevesbedhetnek a súrlódások és a háború okai az államok között, ép oly aggodalmat támaszthat másrészről az, hogy a nemzetközi jogszabályok hiányossága és homályossága mellett a választott biróságoknak nem lesz meg ama szilárd alapjuk, a mit minden biróság működésénél megkívánunk. A birónak s a választott bírónak szerepét nem szabad pusztán |Ogalkotó tevékenységnek fölfogni, hanem a jogot biztosító, a jogbiztonság érzését fönntartó feladatát is meg kell látni. A biró tekintélye, függetlensége nem azon alapszik, hogy korlátlanul alkothat uj jogszabályokat és e jogszabályokkal szétoszthatja a konkrét esetben a felek közt a jogokat és kötelességeket, megvonva ezek határát: hanem azon, hogy ő még ha nem is az igazságosságnak, de a jogbiztonságnak mindenesetre oly fölkent szolgája, a kire már csak ezért is tisztelettel kell néznünk. A jognak első és legközelebbi czélja a jogbiztonság, a rend és a béke s csak távolabbi czélja lehet az igazságosság. «Ein gerechter Mann — mondja Radbruch — gilt mehr denn ein nur rechtlicher Mann, aber ein rechtlicher Richter ist eben dadurch iund nur dadurch) auch schon ein gerechter Richter. »* A nemzetközi választott bíróságok szerepe tehát mindaddig, * Grund/iige der Rechtsphilosophie, 1914. Leipzig, 185. 1.