Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 9-10. szám - Az udvartartás jogi természete

AZ UDVARTARTÁS, JOGI TERMÉSZETE. király, ezt a jogát, épen arra való tekintettel, hogy a király Ausztria császára is, az már, mint emiitettem, nem tudományos közjogi, de politikai és czélszerüségi kérdés. A magyar alkotmányos királyság központja a szent korona, melynek jellemvonása az, hogy az állami főhatalomban király és nemzet valóságos «közösségi, birtokostársi jogviszonyban, együttes jogi közösségben» olvad össze. A souverainitás alanya maga a szent korona. A magyar alkotmányos királyság, helyesen mondja a már hivatkozott irönk, «nem a Montesquieuféle «de pouvoir arréte le pouvoir« negativ gondolatában rejlő kölcsönös akadályozásra, nem is a népsouverainitás eszméjére, ép oly kevéssé az állami hatalom összességét osztatlanul a fejedelem személyébe helyező német-osztrák monarchikus elvre van felépítve, hanem királynak és országgyűlésnek az állami főhatalomra vonatkozó együttes jogi közösségére, a két alkotmányjogi főszerv folytonos, szükségszerű, egymást kiegészítő pozitív összmüködésére». Nem veszi-e észre Zolger, hogy mikor 'ő a monarchikus elvvel ellentétben levőnek állítja, hogy az udvartartásra, bármely irányban is, a miniszteri felelősség kiterjeszthető legyen, ő csak a német-osztrák alkotmányelméletet látja. Mikor pedig Wekerle ünnepélyesen kijelenti, hogy a miniszteri felelősség fedi az udvartartás belső berendezését is, hogy ott ki ne fejlődhessék olv szellem, mely akár alkotmányunkkal, akár nemzeti érzületünkkel megegyeztethető nem lenne — a magyar szent korona közjogán felépült alkotmányunk alapján áll. Tudományosan magyar jogtörténeti alapon a szent korona tanából kiindulva mi nem tekinthetjük a magyar királyság elvesztett jogának az önálló magyar udvartartást csak azért, mert királyunk Ausztria császárja is. Az bizonyos, hogy az önálló magyar udvartartás 1. Ferdinánd óta megszűnt. Nem vonom kétségbe, hogy az ujabb törvények: 18671X11., 1904: XXXIII. t.-cz. nem követelik «expressis verbis» az elkülönített magyar udvartartást, de hogy a szent korona legfőbb szerve, a magyar király felállíthatja az önálló magyar udvartar-