Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 9-10. szám - Az udvartartás jogi természete

AZ UDVARTARTÁS JOGI TERMÉSZETE. az 1687-iki fiági örökösödési törvény, sem a pragmatica sanctiónak nevezett 1723-iki törvény nem sorolják Magyarországot és részeit az ausztriai tartományok közé és sohasem tették az ausztriai ház patrimoniumává. A tényleges állapot, ha e jogállapottal ellenkezik, nem lehet jogforrás. Nálunk jogilag a király és nemzet között olyan organikus egység volt, melyből az állami egység Roran kialakult. Külön fejedelmi hatalmi sphasra és külön rendi hatalmi sphasra, ugy hogy egyik a másik jogkörébe nem engedett beleszólást, nem a magyar rendi világ gyakorlatköre. Csak legújabban mutatott reá Fraknói Vilmos A magyar országgyűlések politikája czimü nagybecsű értekezésében (B. S;. októberi számában), hogy a külpolitikában, a békekötésben — tehát az eminens fejedelmi jogokban — a rendek a szent koronában birt jogaikat a történelem folyamán gyakorlatilag is érvényesítették. Ott van egy ujabbkori példa is. Az [867-iki törvényhozás a hadsereg vezérletének, vezényletének és belszervezetének kérdésében a királyra ruházta a döntést. Eminens felségjoggá tette. Mégis ezt a jogot is O Felsége csak oly módon gyakorolhatja, mint minden más felségjogot. Ezt is a miniszter; felelősség födi. Nálunk az alkotmányon kivül álló «rezervált jogokat». melyekkel szintén bizonyítani akar Zolger, a magyar közjog nem ismeri. Zolger, ugy látszik, nemc.sak e történeti fejlődésre, de arra sem fektetett súlyt, hogy a magyar alkotmányos királyság más jellegű, mint a német és osztrák alkotmányos monarcha. A német és osztrák alkotmány-typus azon gondolat körül jegeczesedik, hogy az állami hatalom egyedüli birtokosa, viselője a fejedelem és az alkotmány jogilag csak az uralkodó teljhatalmának önkorlátozása. A fejedelem enged át bizonyos hatásköröket és ezért kétely esetén a «pr£esumtio juris» mindig a monarchia hatásköre és korlátlansága mellett szól, vagyis az állam szerveinek hatásköre csak az, a mit a törvény kifejezetten reájuk ruház. Helyesen mondja Kun József egyetemi tanár (Széljegyzetek a szent korona tanához. Budapesti Szemle 1817