Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A munkaadó felelőssége alkalmazottaiért. Észrevételek Dr. Kőnig Vilmos czikkéhez. [9-10/16:525-535.]

48 D? STAUD LAJOS következtével a connexitas ép a kibocsátó, nem pedig az utalványozott üzemével áll fenn...». Látható ebből, hogy a rendelkezés alapjául a kibocsátó feltételezett vétkessége szolgál, tehát itt is csak a vétkesség elve győzött, jóllehet a vétkesség nélkül való felelősség alakjában. Hogy mennyire nem respektálja a czikk a kártérítési típusok különbözőségét, mennyire nem ismeri, hogy az egyes kártéritési típusok jogi alapjai mily eltérők és kell, hogy eltérők legyenek, az kitűnik abból is, hogy a döntvénynyel szemben hivatkozik az actio de effusis et dejectis-ra, az állatokozta kárra, valamint a fogadós felelősségére. Hogy lehet ezeket az eseteket a döntvénynyel szabályozott esetekkel összemérni! A döntvény a megbízott által, szerződésen kivül, harmadiknak okozott kárra vonatkozik. Vessünk ellenben egy tekintetet a felhozott esetek jogi természetére. a) Az actio de ejectis nem a megbízott vétkességéből származó igényt szabályozza. Tudvalevő dolog, hogy a lakás birtokosa akkor is felel, ha nem az alkalmazottja, hanem például a vendége dob ki valamit és nem azért felel, mert ő valakit megbízott valamivel, hanem azért, mert a lakásán történt olyasmi,, a mi másnak sérelmet okozott. b) Az állatokozta kárt sem lehet semmiféle logikus természetes gondolkodással a döntvényben szabályozott, öntudatosan cselekvő ember okozta káresetek tipusa alá vonni. Azzal tehát semmiképen sem lehet a döntvény és a vétkességi elv ellen érvelni. c) A fogadós felelőssége szintén más kárviselési tipusra vonatkozik, mint a döntvény. A fogadós ugyanis akkor is felel, ha -nincsen alkalmazottja, vagy akkor is, ha a kár az alkalmazott hibája nélkül következett be. Itt is tehát nyilván más kárviselési felelősségről van szó, mint a döntvényben. Más helyütt azt állitja a czikk, hogy a döntvénynek <<az az egész része, mely a döntés legerősebb támasztékának van beállítva, hogy ugyanis a Curia csakis a hatályos jogszokást