Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 9-10. szám - Az udvartartás jogi természete

AZ UDVARTARTÁS JOGI TERMÉSZETE. 609 udvartartásnak az államjogi személyiséghez való vonatkozására alapítja. Ámde az udvartartás a fejedelem életének, physikai személyének igényeit és czéljait szolgáló intézmény. A mit Nagy államjogi személyiségnek mond, az tulajdonképen a természetes személynek csak tulajdonsága. Ezek a tulajdonságok czimül szolgálnak arra, hogy annak birtokosát udvartartás vegye körül, de ezek a tulajdonságok maguk nem lehetnek az udvartartás alanyai, sem nem képesek oly szervezetet (organisatiót) jogilag szétválasztani, a mely a személynek mint individuális egységnek szolgál. Az udvartartás alanya azért nem lehet, úgymond, a királyság vagy a királyi méltóság, hanem a monarcha, a kit a királyság és méltóság megillet. Ezen okoskodáson, melynek egyes részeinél Laband, Jellinek, Kelsen, O. Mayer irataira hivatkozik, épiti fel azt a tant, hogy az udvartartás egysége a királyi Felség egységes személyének szükségszerű következménye. Az udvartartás oly szolgálati szervezet, mely az uralkodói jogokkal felruházott egyéné, mint ilyené és kizárólag az uralkodói állás tényéhez van kötve. Az udvartartás nem egy meghatározott uralkodói jognak kifejezése és következménye, sem nem állami functiók szerve, hanem kizárólag eszköze az uralkodói képességnek (Herrscherfáhigkeiti, tehát egy személyhez tapadó, ettől el nem választható minőségnek, a melynek minden uralkodói jogra, minden országra és minden államra ugyanazon egyenlő jelentősége van. Az udvartartás a monarcháé, mint az uralkodó jogokkal ielruházott egyéné és ennélfogva osztja annak az alanynak jogi természetét, a kihez tartozik és mivel ez az alany egy egység, igy az udvartartásnak se lehet jogi természete más, mint egység. V. Behatóan tárgyalja az 1867: XII. t.-cz. 7. §-ának keletkezési történetét. Ismerteti az 1848. pozsonyi országgyűlés tárgyalásait és azt állapítja meg, hogy a pozsonyi országgyűlésen a civillistát az «egész birodalmat» érdeklő közös költségnek és \os közös természetű ügynek tekintették. Az, hogy a civillistát jogállam. XVI. évf. 9—10. f. 40