Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1917 / 9-10. szám - Az udvartartás jogi természete
AZ UDVARTARTÁS JOGI TERMÉSZETE. óor pon a köztörvények alól kivett különös intézménynyé fejlődött s ezt a kivételes állását egyes törvényeink is elismerik. A királyi család tagjai bíráskodás szempontjából is kiváltságos helyzetben vannak, de mivel az 1909. évi XVI. t.-cz. a magyar királyi főudvarnagyi bíróságot szervezte és a magyar birói szervezetbe beillesztette, többen figyelmeztetnek arra, hogy ezt a kiváltságot az exterritorialitás jogához hasonló exemtióval összetéveszteni nem lehet. A főudvarnagyi bíróság hatósága kiterjed: a királyi ház tagjaira, azokra a személyekre, a kikre eddig külön legfelsőbb intézkedések a főudvarnagyi hivatal hatóságát kiterjesztették, végre, a kik a nemzetközi jog értelmében területenkívüliséget élveznek, ha magukat a főudvarnagyi bíráskodásnak alávetik. Már most az olvasó ismerve főbb vonásokban a magyar közjogi írók többségének tanát, nagyobb érdekkel kiséri figyelemmel, miként veszi Zolger beható jogászi elemzés tárgyává a magyar közjogi irók és tankönyveik minden egyes indokát és miként akarja bebizonyítani, hogy elkülönített udvartartáshoz sem Ausztriának, sem Magyarországnak joga nincs és az udvartartás jogilag is csak egységes, illetve közös érdekű lehet. IV. Zolger elméleti álláspontját már ismerjük. O az udvartartást az állami szervezés keretén kivül fekvő intézménynek tekinti és ez a főtétel nézete szerint akkor is áll, ha a monarcha több állam fejedelme. Ha az örökletes monarchiában az udvartartás az állami szervezéstől és hatalomtól független, akkor, ha a fejedelem több örökletes monarchia fejedelme, udvartartására is áll az a tétel, hogy az udvartartás az állami szervezés keretén kivül áll, mert a közös fejedelemnek az udvartartáshoz való viszonya minden államban csak ugyanazon tartalommal bir. Ezt az alapvető viszonyt, mint már föntebb láttuk, Zolger ugy állapítja meg, hogy e viszonynak lényege egyfelől az uralkodóház és elsőszülöttségi intézmény és másfelől az állam között fennálló érdekközösség. Oly érdekközösség, melyet a
