Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 9-10. szám - Az udvartartás jogi természete

AZ UDVARTARTÁS JOGI TERMÉSZETE. Mindezeket ki kellett emelnem, hogy a könyv minket leginkább érdeklő részét ne csak kiszakítva tárgyaljam. Be akartam állítani a kérdést a szerző szerint megállapított történeti milieube, a melynek a kérdés jogi természetének elbírálásánál nem kevesebb súlyt tulajdonitok én sem, mint Zolger. Csak kettőnk között az a nagy különbség, hogy ő a patrimonialis és az abszolút, illetve a német és osztrák alkotmányos monarchikus elven felépült ausztriai állam, én pedig a szent korona tana körül kijegeczesedett magyar történeti alkotmány fejlődésén át vizsgálom a kérdés lényegét. Az udvartartás jogi természetéről szól a könyv kilenczedik fejezete. Ez mintegy bevezetése a könyv czéljául megjelölt annak a kérdésnek, hogy a dualizmusnak minő befolvása van az udvartartás jogi természetére. Mindenesetre valamelv fogalom kellékeinek vizsgálatánál elsőrendű a czél-megjelölés. Ezért mindenek előtt megállapítja szerző, hogy az udvartartás az uralkodóház tagjainak testi és szellemi jólétét, az uralkodócsalád fönntartását szolgálja. Ez tulajdonképen nem egyéb, mint a fejedelem és uralkodóház háztartása. De egyúttal a másik czél az, hogy az uralkodóház tekintélyét és méltóságát emelje. Az udvartartás élete élő tanúbizonysága legyen a fejedelmi és uralkodói család kiváló helyzetének, tényezője az udvari szertartásoknak és tiszteleti szolgálatoknak, annak a fénynek, gazdagságnak és pompának, melyet az udvarnak ki kell fejteni. Ez a két czél az udvari háztartásban elválaszthatatlan, egészszé olvad. Az udvartartás az uralkodói állás ismérve (ein Kennzeichen des Herrscherstandes), tehát előjoga oly egyénnek, a ki uralkodó. De az udvartartás — mondja Zolger teljesen független az uralkodói jogok tartalmától és terjedelmétől. Zolger, mint látjuk, teljesen elszakitja az uralkodót az államtól. A lényeg az, hogy uralkodó legyen, az azonban, hogy milyen uralkodó, alkotmányos vagy nem, mindezt Zolger közömbösnek tekinti. Kiemelem ezt azért, mert elméletének ez a tengelye. Az udvartartás tehát oly intézmény, mely minden részében azt