Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1917 / 9-10. szám - Az udvartartás jogi természete
AZ UDVARTARTÁS JOGI TERMÉSZETE. 587 A szolgálati viszony tekintetében szorosan vett kormányhatóságok fejei, mint az udvari kanczeilár, az udvari tanács elnöke stb. közvetlenül a tejedelemnek vannak alárendelve. Ezek lüggetlenek az említett udvari méltóságoktól. Az udvartartás személyzete I. Ferdinánd alatt aránylag szükkörü volt. Utódjai alatt bővült, különösen I. Lipót és VI. Károly idejében. II. József erős fölülvizsgálat alá vette az udvartartást és szűkebbre szabta a személyzet számát. Az udvari, személyzet szolgálati viszonya egészen patrimonialis jellegű volt. De azért már I. Ferdinánd alatt a házi szolgálat és a kormányzati szolgálat az udvari szolgálat két elkülönitett ágaként jelentkezik. Később, de különösen a XVII. században, mindinkább szétválik és különösen a kormányzati czélok oly egyéneket követeltek, kik a különféle országok jogviszonyait alaposan ismerik. Az udvari szolgálat előfeltétele volt a katholikus vallás és a nemesség, de a kormányzati ágnál a" szaktudás követelménye lépett előtérbe. A könyv képet nyu|t arról a korról, midőn a patrimonialis abszolút uralom idején az országok az uralkodóház tagjai között fel voltak osztva. Ebben az időben minden uralkodó herczegnek és ágnak meg volt a maga külön udvartartása. Az uralkodók házi szabályai voltak irányadók. Az elsőszülöttségi alkotmány az uralkodóház egységét érvényesítette és miként egy az uralkodó, egy az uralkodóház, épen ugy — mondja Zolger — csak egy lehet az udvartartás is. Az uralkodóház egységét biztosította az összes országok feloszthatlan és szétválaszthatlan birtoklása. Ezen az intézményen alapszik szerző nézete szerint az ausztriai ház egységes udvartartása is. Beható fejtegetésben részesül az állam személyiségének történeti kialakulása. Ez fontos is, mert ez az igazi alapja az udvari és állami szolgálat különalakulásának. A négy legfőbb udvari hivatal iFőudvarmesteri hivatal, Főudvarnagyi hivatal, Főkamarási hivatal, Főlovászmesteri hivaal) egész történeti fejlődése előttünk áll Zolger könyvében.