Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 9-10. szám - Az udvartartás jogi természete

^84 BÁRÓ WLASSICS GYULA tizedik fejezetében foglalkozik. A miért tehát a szerző e munkát irta, az annak csak egy hatodát teszi. Ezt nem kifogásolom, sőt ha már oly éleseszü és alaposan dolgozó jogász, mint Zolger, megkivánt birkózni a dualisztikus udvartartás jogi természetével : akkor csak helyeslem, ha egyúttal széles jogtörténelmi alapokon épitette fel munkáját. Visszaszáll az ((udvartartás)) frank és német alapjaihoz. A frank és német királyok udvari hivatalait ép oly kimerítően tárgyalja, mint a Habsburgok középkori udvartartását, I. Miksa császár 1496-iki és I. Ferdinánd udvari rendeleteit (1^27, 1537). Felhasznált minden, még nagyon nehezen hozzáférhető régi forrást és az ujabb szakirodalom termékeit is. Ez utóbbiak közül csak a következőket említem meg, melyekből több adatot merit. Das österreichische Marschallamt un Mittelalter (Wretsko), Das Qbersihofmarschallamt (Stróbl), Der k. u. k. Hofdienst (Stróbl. Beitráge ~ur Geschichte der kaiserhcher Hofámter Mencik), Ja^d und Schüt^en am He) Karls VI. (v. Mitis), Zur Gescluchic der früheren Leibgjrden (Reynert) stb. Megérdemli nemcsak a munka, de az egész kérdés, hogy azzal bővebben foglalkozzunk. Megérdemli annál is inkább, mert a szakirodalom eddig behatóbban, különösen az udvartartás jogi természetének kérdését nem dolgozta fel. E munka alighanem ösztönzésre szolgál másoknak is, hogy a kérdés a legalaposabban át legyen dolgozva. Csak igen rövid történeti beállítással kezdem. A történeti fejtegetések során lépten-nyomon láthatjuk, hogy az udvari szolgálati viszonyok kialakulása szoros összefüggésben van az állam jellegének fejlődésével. Kezdetben az udvari szolgálat túlnyomóan az állami közigazgatás központja volt. Ellenben a modern állami fejlődéssel az állami igazgatási functiók lépésről-lépésre önállóságra jutva, válnak ki az udvari szolgálat köréből. Az udvartartás jogi természetét kétségen kivül csak jogtörténeti alapon lehet fölismerni. Ezt a tételt