Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 8. szám - Dr. Oppler Emil: A részvénytársasági közgyűlési jog rendszere [könyvismertetés]

562 IRODALOM. nak ismertetve. Különösen kiemelendönek tartjuk a tulajdonosnak és haszonélvezőnek egymást kizáró, illetőleg egymással versenyző szavazati jogáról (102., 105. 1.), a szavazati jognak át- vagy át nem ruházhatóságáról, a nők szavazati jogáról, valamint az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjainak mint részvényeseknek szavazati jogáról (109., 115. 1.) mondottakat. Nagyon helyesen mutat rá a szerző, hogy olyan általános szabály : az érdekelt részvényes nem bir szavazati joggal, túllő a czélon, s hogy az érdekeltséget a német kereskedelmi törvényben foglalt módon kifejezett esetekre kell korlátozni, hiszen elvégre a részvénytársaság magában is érdekalakulás. A szerző eme fejtegetéseivel teljesen egyezik a kir. Curiának a folyó évben hozott határozata, a mely szerint az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjait a saját maguk működéséről szóló közgyűlési határozatban való részvételtől zárja el, mondván, hogy a számadásra kötelezett fél a számadás jóváhagyása, avagy az ügyvitel helyeslése kérdésében az egyébként a társasági viszonyból eredőleg őt megillető szavazati jogát érdekeltségénél fogva nem érvényesítheti, a mennyiben szavazata a határozat hozatalára döntő befolyással bir (P. IV. 5 5Ó2 1916). A közgyűlés elnapolásáról, megszakitásáról, felfüggesztéséről a Kt. semmiféle rendelkezést nem tartalmaz, valamint a közgyűlés ügyrendjéről és az elnök hatásköréről sem. A mit a szerző mindezekről sok gyakorlati érzékkel elmond, az az újság erejével hat és ugy a gyakorlat embereinek, mint de lege íerenda a törvényt alkotó jogásznak is a legmelegebben lehet. figyelmükbe ajánlani. Az alaki közgyűlési jogról szóló rész második czime a közgyűlés és a czégjegyzék-biróság közti jogviszonyt tárgyalja ugyanazzal az alapossággal és állandóan a birói joggyakorlatra való utalással és annak méltatásával, mint az a mű eddigi részeiben történt. A mü negyedik részében egyes különösen fontos közgyűlések vannak tárgyalva, s pedig az alakuló közgyűlés, az évi mérleg állapításáról és a nyereség hovafordításáról intézkedő rendes közgyűlés, az alapszabályokat módosító, az alaptőkét felemelő, illetőleg leszállító, az egyesülést kimondó közgyűlés, valamint a társaság felszámolásának és csődjének ideje alatt tartandó közgyűlés. Mindezekről a közgyűlésekről nagy gyakorlati érzékkel és a vitás jogkérdésekben mindig a helyes középutat megtalálóan értekezik a szerző, mindenkor a birói joggyakorlatra támaszkodva vagy azt bírálva. Arról már fentebb megemlékeztünk, hogy a szerző az alakuló • közgyűlés határozatait is — a Curiával ellentétben — megtámadhatóknak tartja és ebbeli álláspontját itt az alakuló közgyűlésről szóló czimben részletesen ki is fejti. A sok érdekes uj kérdés közül, a melyeket a szerző bőven felvet, felhívjuk a figyelmet arra, a mit a személyes szolgáltatásról, mint részvénytársasági betéteiről (apport) {223. 1.), a kiskorú részvényaláirók jogosultságának birói vizsgálásáról (229. 1.), a részvényesnek osztalékkövetelési jogáról, kivált ha a közgyűlés az osztalékról nem