Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 8. szám - Dr. Oppler Emil: A részvénytársasági közgyűlési jog rendszere [könyvismertetés]

IRODALOM. jogalkalmazás jellemző külön szerűségét, melyet AUási rendkívül találóan a jogalkalmazás háborús beilleszkedésének nevez (142. 1.). Ez a rész már ki|ártabb utakon jár, különösen a szolgáltatás háborús megnehezülésének, az u. n. gazdasági leheletlenülésnek tanában. Hogy Almási erről a már •sokszorosan tárgyalt témáról is sok ujat tud mondani, az az ő mélyen és önálló utakon járó, eredeti jogászi egyénisége mellett szinte természetes. Mindenesetre a legértékesebbjéhez tartozik ez a rész annak, a mit a háborús lehetetlenülésről irtak. Ezeket a fejtegetéseket itt részletesen nem elemezhetem, mert nyomról-nyomra kellene követnem az egész fejezet gazdag tartalmát. Csak egy észrevételre szorítkozom. Nézetem szerint Almási nem szerencsés irányban fűzte tovább a kérdést, mikor azt a valóságos (jogi és természeti) lehetetlenség párdarabjaként tárgyalja, és a lehetetlenség szabályait alkalmazza rá. Az u. n. gazdasági lehetetlenülés, az irodalomban és a gyakorlatban uralkodó nézet szerint nem egyéb, mint a kötelmi kényszerűség szigorának enyhítése a méltányosság kívánalmaihoz képest. Nem a lehetetlenségnek, hanem a teljesítés jóhiszemű betöltésének (a Treu und Glauben elvének) elveit látjuk e tanban érvényesülni. S ez az uralkodó tan, ugy hiszem, jobban, simulékonyabban, egységesebben magyarázza a «gazdaságilag lehetetlenüld kötelem lebonyolítását, mint Almási téteiei, melyekben a lehetetlenülés joghatásait mesterségesen kettészakítani kénytelen, az adóst felmentő és viszont az adóst terhelő hatásokra; értve ez utóbbiak alatt azt a lecsökkentett kárkiegyenlitést, a melyre a biró az adók eredeti tartozását átalakítja, a mennyiben a méltányosság ily kiegyenlítést kiván. Az elvi alapgondolattól való eltérés mellett azonban nem tagadhatjuk, hogy Almási igen sok értékes uj szempontot vetett bele ebbe az irodalmi vitába is és hogy egyes kérdéseket, különösen a közlési kötelezettség tanát (169. 1.) mindenesetre előbbre vitte a megoldás felé. Almási müve súlyos, tartalmas, tanulságos könyv. Szerzője e müvében is mestere a feldolgozott anyagnak, melyet előbb teljesen hatalmába hajt és azután a maga tetszése szerint gyúr át. Háborús jogszabályaink apró szilánkokká őrölve, teljesen áthasonitva jelennek meg a könyv egyes részeiben. Ha Almási szempontjait nem mindenben oszthatjuk is, a feldolgozás bravúros voltát mindenütt el kell ismernünk. A könyv, mint a háborús jog úttörő vezérmunkája, állandó értéket képvisel. Megéri a fáradságot: a -szerző és az olvasó szempontjából egyaránt. Dr. Sandíts Károly. Dr. Oppler Emil: A részvénytársasági közgyűlési jog rendszere. Budapest, 1917. A magyar jogi irodalomban ritka a monografikus munka ; az írók szerint azért, mert nem igen akad ilyen munkára olvasó közönség ; viszont a közönség azt vallja, hogy ritkán találja meg a monografikus munkában azt az útmutatót, a melyre szüksége volna nehéz és vitás^jogkérdések meg-