Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 8. szám - Szükség van-e a polgári perrendtartás módosítására?

D? KOVÁCS MARCZEL Tul szűkek a Pp. 426. és 427. §-ai, mert megkötik a biró kezét a pernyertes, de rosszhiszemű alperessel szemben. Utalok e tekintetben a Magyar Jogászegyletben elmondottakra. Az uj Pp. legczélszerütlenebb intézkedése az, mely eltörölte az ügyvédi dijaknak a\ Ítéletben való megállapítását és behozta a Ppé. 18. §-ában szabályozott külön dijmegállapitási eljárást. Ennek a hátrányait ugyancsak a fentemiitett alkalommal igyekeztem kimutatni. Legegyszerűbb volna a dijakat, ugy mint azelőtt, az ítéletben megállapítani. De kötelező legyen, az ügyvéd által becsatolt költségjegyzékben, az egyes tételekért megállapított összegek külön kitüntetése. Feltétlenül szükséges, a megállapitás minimumát szabályozó és rendszerint kötelező skála behozatala. És kötelességévé kellene tenni a bíróságnak, hogy egyes tételek meg nem állapítását, vagy a minimális skálán alul maradó megállapítását külön indokolja. A járásbirósági értékhatár felemelésének szükségszerű következménye a felebbviteli és a községi birósági értékhatárok 1476., 513., 521., 525., 545., 758. §.) megfelelő felemelése. A községi bíráskodást és az előzetes iparhatósági eljárást fenntartanám, mert az ügyek nagy része a községi bíróságnál és. az ipartestületi békéltető bizottságoknál végleg befejezést nyer. Sok esetben azonban előrelátható, hogy a fél az előzetes döntéssel nem fog megelégedni. Ezért a községi bíráskodás és az iparhatóság, illetőleg békéltető bizottság igénybevételét nem kötelezőleg, hanem csak fakidtative Írnám elő. Czélszerütlennek mutatkozott a Pp. amaz újítása, mely a felebbvitel megengedhetősége kérdésében a járulékok figyelembe vételét írja elő. Rengeteg nézeteltérés merült fel a járulék fogalma, a figyelembe vehető kamat folyásának végpontja és egyéb kérdések tekintetében. Itt sohasem fog egységes és kielégítő gyakorlat kialakulni. A járulékokra vonatkozó rendelkezést ki kell hagyni.