Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 8. szám - Kereskedelmi törvényünk revíziója

KERESKEDELMI TÖRVÉNYÜNK REVÍZIÓJA. ban másrészt a teljesítés biztonságában való jogos bizalmat rendíti meg, minek ellensúlyozására a kártérítési igény hatályosabb kifejlesztésére van szükség. A kereskedelmi vétel eme és egyéb szabályai a törvénykönyvnek aránylag kisebb terjedelmű részei, de gyakorlati jelentőségük a terjedelemhez fordított arányban áll, mert a kereskedelmi forgalom túlnyomó része a vétel alakjában bonyolódik le és az ebből keletkező perek legnagyobb százaléka a vételi ügyletekre esik. Már ezért is ujabb megfontolásra szorul, vájjon a törvénynek az eladó késedelmére (355. §.) és az útban levő áru veszélyére vonatkozó 344. §-a a gyakorlatban és különösen a háborúban bevált-e. E §. a veszélyt a vevőre hárítja, a mi a jelenlegi rendezés mellett ismét a kereskedelmi forgalomtól távol eső fél súlyos és áthárithatlan megterhelésével jár. Másrészt kétségtelenül nagyon merész újítás volna ezt a rendezést megbolygatnunk, melyet valamennyi külföldi kereskedelmi törvény követ és mely nálunk is teljesen meghonosult. Az ezzel járó méltánytalanság ellensúlyozására azonban törvénybe kellene iktatnunk a kötelező biztosítás elvét, mely nemcsak a vételnél, hanem más ügyleteknél ibízomány, szállítmányozás), de különösen a fuvarozásnál mind nagyobb érvényesülést követel. Eltérve tehát a Kt. 373. §-ának immár anachronizmus számba menő intézkedésétől épen ellenkezőleg a biztosítást a rendes kereskedelmi gondosságból kifolyó kötelezettségnek kell minősítenünk. Csak ezáltal valósulhat meg a kárfelosztás elve és küszöbölhető ki a véletlennek az egyik s gyakran a gyöngébb felet sújtó igazságtalan hatása. Már e néhány példakép jelzett szempont keresztülvitele is kereskedelmi törvényünket korszerűbbé és a változott gazdasági viszonyoknak megfelelőbbé tenné. Még csak arra a kérdésre kell felelnünk, hogy e korántsem lényegtelen átalakítások és az ismert egységesítési törekvések, hogy férnek meg egymás mellett. Azoknak, kiknek az egységesítés csak a német törvény egyszerű lefordítását jelenti, törvényünk ilyen átdolgozása tullogállam. XVI. évi. 8. f. 3^>