Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1917 / 8. szám - A polgári törvénykönyv szoczializálása. 1. [r.]
A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV SZOCZIÁLIZALÁSA. ^ ^ mellett (v. ö. Pp. 656., 657. §§.) —, de ha a felek körülményeiben akadály nincs, sokszor lesz nagy hasznára mind a két léinek, hogy a pénzszolgáltatás helyét naturáliák foglalják el. 7. §. Családjogi rendészet. Emberek együttműködése — és e% a társadalom — sohasem volt ^zökkenések nélkül, félreértések nélkül, eltévelyedések nélkül. A gép alkotórészei nincsenek szabatosan egymásra hangolva, mert az alkotórészek emberek, és az érintkezés közvetítője a szó, a melyet máskép mondanak és máskép értenek, és a tett, a melyet máskép lepleznek és máskép hajtanak végre. A polgári törvényt mások csinálják, mint a polgári eljárást, és a magánjogi intézmények intencióit nagyrészben a közigazgatásnak és a büntető hatóságoknak kellene megvalósítani: szükségkép hiányos törvényt szükségkép tökéletlen hatósági szervezetnek szükségkép e szakban a kellő áttekintést nélkülöző közegei visznek át az életbe. Mennyi hézag, mennyi alkalom az intézmények meghamisítására, mennyi lehetőség a czélzat elhomályositására! Szinte csoda, ha egyszer mégis megtörténik, a mit a törvény akar. Ha valamire állanak ezek az általános panaszok, ugy állanak elsősorban a gyámhatóságokra. A gyámsági törvény maga már uj korában egyike jogunk legpongyolábban szerkesztett és jogilag is, czélszeriiség szempontjából is legkevésbbé átgondolt alkotásainak. Negyven éves tisztes kora rég éretté tette a jól megérdemelt átdolgozásra. Primitiv és individualista társadalmi berendezkedésre szabva, még akkor is rég kinőttünk volna belőle, ha a maga korában tökéletes lett volna. A közigazgatási hierarchiába beillesztett gyámhatóság természetesen osztozik közigazgatásunk minden hibájában. S ha van sürgős törvényhozói feladat a polgári kódex életbeléptetése kapcsán, ugy ilyen a gyámügy uj rendezése. Bármi tökéletesen legyen is azonban szervezve a gyamha-