Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 8. szám - A polgári törvénykönyv szoczializálása. 1. [r.]

D? M ESZ LÉ NY ARTÚR lanatnyi szükségletei kielégítése és biztosítása tekintetében: mégis egyet és mást bőkezűbben mérhetett volna. Ereszben különben a háború viharában már tul is mentünk a J. vonalán és az eltartásra jogosult családtagok és a házasságon kivül született gyermekek fokozottabb magánjogi védelméről 1916. évi november hó 28. napján 3.90*2 1916. M. E. szám alatt kibocsátott minisztériumi rendelet nem egy oly rendelkezést tartalmaz, a melynek a háborús állapotot tul illenék élnie. Ilyen mindaz, a mi az ideiglenes intézkedésekre (i—6. §•§.), a szegénységi jogra (8. §.), a kiskorú anya cselekvő- és a méhmagzat gondnokának perképességére (7. §.) vonatkozik. Visszatérve a J.-ra, itt teljes nyomatékkal kell rámutatnom arra, a mit más összefüggésben már érintettem, hogy a tartás kötelezettségét helytelenül korlátozza a J. végső esetben a gyermek nagykorúvá váltára (217. §.•). Ki tartsa el a nyomorék, egész életére keresőképtelen gyermeket? Kinek köszönheti, hogy a világon van, sőt igen gyakran kinek köszönheti a nyomorúságát.- Legalábbis sok esetben nem hordaná a keresztet, ha házasságban született volna. Ha az apa tudja, hogy a gyógyíttatásban elkövetett mulasztásnak maga issza meg a levét, idejében hozzálát, hogy nagyobb bajnak elejét vegye. E részben tehát semmi külömbséget nem kellene tenni törvényes J. 149. §.) és törvénytelen gyermek között. Ebben a pontban a J. még a német polg. tkvnél is szűkkeblűbb, a mely ilyen korlátozást nem ismer (1708. §. 3. bek.). Megjegyzem különben, hogy ez a 149. §. a maga körében is elég tökéletlen. De erre más összefüggésben térek rá, a hol a törvénytelen gyermekről is még szó lesz. 6. $. Tartási kérdések. A háborút követő esztendők legsúlyosabb gondjainak egyike lesz a rokkanlak ellátása. Amit az állam nyújthat, az a