Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 8. szám - A polgári törvénykönyv szoczializálása. 1. [r.]

t26 Dí MESZLÉNY ARTÚR akkor ilyen esetben az anya van amugyis a gyermek képviseletére jogositva. Erészben is tovább mennék tehát, mint a J.,. a melyből a 206. §-nak a 182. és a 171. §-sal való egybevetéséből — nem lehet megtudni, vájjon az anya a 171. §. minden esetében képviseli-e a gyermeket és mely esetében kell ehhez gyámhatósági jóváhagyás. Vájjon végül adjunk-e módot a felállítandó hatósági szervnek arra, hogy a házasélet (és általában a családi élet) más oly ügyeiben is, a melyekhez a nő rendszerint vagy a konkrét esetben jobban ért, a döntő szó jogát ráruházza a nőre: ebben most inkább nem foglalok állást. Feltettem magamban, hogy a kívánalmakat mérséklem és csak a feltétlenül megvalósithatóért és megvalósitandóért kardoskodom. Elég, ha megpendítettem az eszmét. 5. §. A házasságon kivül született gyermek. A magánjogi törvényhozás mostoha gyermeke, a házasságon kivül született gyermek, szintén egyike azoknak a fajtáknak, a melyek száma a háború után alighanem lényeges emelkedést fog mutatni. Az 1912. évben nem törvényes ágyból 72,230 gyermek született, az összes születések 9.2 %-a: a háborús, élettel járó megrázkódtatások matematikai bizonyossággal ez arányszám tetemes növekedéséhez fognak vezetni. Az emberanyag kímélete, a meglévő gyermekek haladóságának csökkentése és a háború okozta erkölcsi károk jóvátételének nagyfontosságú érdeke szólnak a mellett, hogy minden megtörténjék, a mi a törvénytelen gyermek jogi helyzetének javitására megtörténhetik a nélkül, hogy a törvényes család lényeges érdekei csorbulnának. A polgári törvénykönyv eddigi előmunkálatai inkább a szimptomatikus kezelés utján haladtak : igyekeztek egyes speciális vonatkozásokban s jelesül a tartás biztosítása tekintetében az állapoton javítani. A J. az elődjeivel szemben annyiban azon-