Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 8. szám - A polgári törvénykönyv szoczializálása. 1. [r.]

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV SZOCZIÁLIZÁLASA. nincs kádenczia, hogy a férj köteles legyen a feleséggel éppúgy megosztani a keresettel egybekapcsolt lakóhelyet, miként arra a másik, normális esetben köteles a nő. Ugyanigy áll a dolog a költekezések terén. Amig a családot a férj tartja el, jogos, hogy ő szabja meg a költekezések mértékét. De a nő munkája gyümölcséhez a férjnek legfeljebb az illendő tartás mértékéig van joga, s nincs joga arra, hogy sub titulo férji hatalom a nő keresményéből uraskodjék. A J. védői erre azt fogják mondani, hogy ez nem is áll a J.-ban. Igaz, nem áll benne, de ha «a férjet illeti a döntő szó a házasélet ügyeiben» — ami benne áll a 22. §.-ban —, akkor a dinom-dánom számláit mégis csak a nőnek kell megfizetnie, vagy jön a per és a végrehajtó — igaz, csak a férj ellen, de a prcesumiio Muciana-val (J. 30. §.) és egyéb a nőre igen kellemetlen és költséges dolgokkal. Fejtegetésünk eddigi eredménye tehát (hozzáhamisitva némi ujat is) az, hogy: a) a J. 22. §-ában meghatározott vezető szerepnek a nőre kell átmennie, ha a keresőképtelen férjet a nő tartja el és ezt az állapotot a férj vétkesen okozta; b) a közös lakóhelyet a nő határozza meg, ha a család eltartása egészen vagy nagyobb részben a nő keresetén alapul; c) a mennyiben a vezető szerep a nőre ment át, a feleség képviseleti joga (J. 25.) nemcsak a háztartás körére, hanem a családot érintő minden ügyre kiterjed és a férj csak saját vagyonával és esetleges külön keresményével rendelkezik. Ilyen esetben a prcesumtio Muciana sincs helyén. A hitelezők érdekében azonban ennek az átmenetnek valamelyes publicitást kellene adni, leghelyesebben a nő vezető szerepét feltüntető ianusitvány alakjában; d) ha a család eltartása egészen vagy nagyobb részben a nő keresetén alapul, a felállítandó hatósági szerv a felek meghallgatása után a nő vagy a család fontos érdekéből a vezető