Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 8. szám - A polgári törvénykönyv szoczializálása. 1. [r.]

DE MESZLÉNY ARTÚR önálló jogi jelentőséghez, hanem a nő csak «csendes társ», a kinek tényei a képviselet körében is nem a szervezetet magát, hanem a férjet kötelezik és jogosítják. Mennyire «csendes» társ a feleség valójában, azt végezzék el maguk közt a vigjátékirók. Azonban a rendezés e módjának a társak belső jogi viszonyában is súlyos hibái vannak. Jogtechnikai dolog — és azért csak futólag említem, — hogy a 25. §.-ból fent idézett kitétel: «a 22. §. korlátai között» abszolút homályos, és csak sejteni lehet, hogy azt akarja jelezni, hogy a férj ne vonja el jogos ok nélkül az asszonytól a képviseletet. Szorosan véve csak annyi áll a leendő törvényben, hogy a férj, mielőtt a képviselet elvonása felől döntene, vegye méltányos figyelembe az asszony ellenvetéseit. A jog tehát ott segit az asszonyon, ahol legkevésbbé szorult rá, mert hogy a férj őt meghallgassa, arról maga is tud gondoskodni. Segitség^ két ponton kell neki, s mindkét ponton cserbenhagyja a J. Az egyik az, hogy a képviselet addig, a mig arra magát érdemetlenné nem teszi, a társadalmi munkamegosztás alapján ne férjétől átruházott módon, hanem saját hatáskörénél fogva illesse meg.* A feleségnek nemcsak kötelessége, hanem joga is a házvitel és az ezzel járó képviselet. Annak megvonása tehát ne történhessék visszaélésszerűen, hanem csak jogos okból, azaz akkor, ha a feleség azzal visszaél vagy annak gyakorlására képtelennek mutatkozik, avagy ha az elvonás a családot fenyegető komoly veszedelem elhárítására szükséges. A másik pedig, amin segiteni kell, az, hogy ne a férj legyen a bíró a saját ügyében. Amig a feleségnek a férji önkény ellen nincs hova fordulnia, addig kár e szabályok szövegezésével bíbelődni, mert elméleti, kijelentésnél nem egyebek. A hathatós jogvédelem ott kezdődik, hogy legyen valaki, aki a házastársak komolyabb egyenetlenségeit elsimítja és ha kell, elbírálja. A külföldi törvénykönyvek a biróság elé utalják az ilyen,. * V. ö. Szerző: A svájczi polg. tkv.-ről, Bpest, 1909., JII. s. k. II.