Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1917 / 8. szám - A polgári törvénykönyv szoczializálása. 1. [r.]
- l8 Df MESZLÉNY ARTÚR Ilyen szervezetjogi alakulat a család is. Noha a magánjognak része, mégsem uralkodik rajta az az egyéni korláttalanság, mint a vagyonjogon. A családjogból folyó jogok gyakorlása és gyakorlásának módja nem függ a jogosult önkényétől ; a joggyakorlás egyúttal kötelesség is és a jogosultság csak a család czéljának korlátai között gyakorolható; jogátvitel ki van várva; a jogszabályok túlnyomóan imperativ jellegűek. Mint minden szervezetnek, a családnak is alkotmány kell, ha nem az önkény uralkodik benne: az alkotmánynak pedig mindenekelőtt arról kell gondoskodnia, hogy egyéni önkény és szabadosság a szervezet létét ne veszélyeztethesse. A szervezet czéljának kell uralkodnia ezen az alkotmányon, s a szervezet tagjait csak annyi és olyan jog illetheti, amely ezt a czélt nemcsak nem kockáztatja, hanem a lehetőség szerint szolgálja és támogatja. A modern család magja az a szervezet, amely a férjből, a feleségből és a közös háztartásukban élő gyermekekből áll. Az e köteléken túlmenő családi — rokonsági — kapocs ma már lényegesen lazább és jogi szabályozásra túlnyomóan vagyoni kihatásaiban szorul (tartás, örökösödés). A bennünket itt érdeklő jogviszony tehát kettős : egyfelől a férj és nő egymáshoz való jogviszonya, másfelől a szülők viszonya törvényes gyermekeikhez, — mindkettő a nő jogi helyzete szempontjából. A törvény betűje holt jog; élő jog az, amit a betűből az élet megvalósít. A magyar jog ősidőktől fogva a teljes vagyonelkülönités alapján állott és a férjnek a nő fölötti gyámságát sohasem ismerte. S mégis a magyar feleség védtelenebb a férj önkényével szemben, mint akár a franczia, aki pedig a legújabb időkig sínylette a Code Napóleonban rászabott örökös kiskorúságot. A magyar férj patriarchális férj, «ura», «gazdája* az asszonynak. Nálunk is az, amit a német költő igy jellemez :
