Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 8. szám - A polgári törvénykönyv szoczializálása. 1. [r.]

^04 D- MESZLÉNY ARTÚR didáczionális jogát kezdeményezze. Grecsák a birói függetlenségre vonatkozó intézkedéseket szerves törvénybe akarja foglalni. Grecsák Károly gazdag, a jogélet minden terére kiterjedő igazságügyi programmja után csak üdvöset várhatunk miniszterségétől. — s. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV SZOCZIÁLIZÁLÁSA. Irta: Dr. MESZLÉNY ARTÚR. Bevezetés. Programmjának ismertetése során Grecsák igazságügyminiszter újból tanúságot tett a kormány ama szándékáról, hogy a polgári törvénykönyv javaslatát a szocziális követelmények fokozottabb figyelembevételével átdolgozásnak veti alá. Igen helyesen: mert igaza van egy német irónak, a mikor figyelmünkbe ajánlja a háború tanulságait, nehogy a négyszáz éve készülő polgári törvénykönyv végre is kelleténél pár évvel korábban szülessen meg.* Ez az elhatározás a magyar polgári törvénykönyv megszületésének viszontagságos történetében — ugy lehet — korszakos jelentőségű. Már-már ugy látszott, hogy a kódexnek meg kell elégednie azzal az igen szerény misszióval, hogy mint a német polgári törvénykönyv némileg javított és rövidített kiadása kövesitse meg azt a gazdasági és társadalmi rendet, a melyet a háború kitöréséig magunk körül láttunk és a melylyel — minthogy semmi módját nem tudtuk megjavításának vagy csak lényegesebb fejlesztésének is — kénytelen-kelletlen megalkudott az is, a ki nem szokta meg, hogy minden meglévőt helyesnek, jónak és igazságosnak tartson. Amily szerény volt ez a misszió, olyan kényelmes is volt: az uralkodó dogmákhoz nem volt szabad * Zchntbauer: Einführung in die neuere Geschichte des ungarischen Privatrechts. Ereiburg (SchweizJ, 1916., 94. 1.