Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A háború esetére szóló kivételes hatalom alkotmányjogi jelentősége

3 2 D? POLNER ÖDÖN folytonos félrendszabályokon és az idejét mult intézmények fenntartásának fikczióján alapuló, sok tekintetben még ma is középkori felfogástól átszőtt, de épen azért lassan és állandóan, zökkenés nélkül haladó angol irott alkotmány valóságban igen tökéletlen; de az angol állam népének hatalmas gazdasági és társadalmi állapota az alkotmány tökéletlenségein és ferdesé­gein túltéve magát, oly alkotmányos gyakorlatot teremtett meg, hogy az angol alkotmányos állapotokat jóformán az egész euró­pai szárazföldön igen sok tekintetben mintául vettük, igaz, hogy a legtöbbször franczia prizma által megtörött színképük­ben. Vizsgálódásaink tárgyául szolgáló kivételes állapotok tekin­tetében azonban ily mintául vétel nem történt, mert e tekin­tetben a francziaországi fejlődés a saját maga lábán haladt és haladt ennek nyomán az európai szárazföld többi részeiben is a hasonló intézmények szabályozása. Ennek folytán az angol ide vonatkozó rendelkezések bővebbi vizsgálatát mellőzhetőnek vélem annál inkább, mert a Németországgal fennálló jelenlegi szövetséges és bajtársi viszonyunk is inkább oda irányitja az érdeklődésünket. Németországban elsősorban figyelemre méltó a porosz ostromállapot. Poroszországban az ostromállapot rendezésének az alapja az 1850. évi január 31.-Í alkotmánynak III. czikke. Az emii­tett alkotmány ugyanis a franczia alkotmányok mintájára szin­tén deklarálja a poroszok jogait, u. m. a személyi szabadságot (5. czikk), a lakás sérthetetlenségét (6. czikk), a csak az ille­tékes bíróság alá tartozást és kivételes bíróságok tilalmát (7. czikk), a sajtószabadságot (28. czikk), a gyülekezési és egyesületi szabadságot (29. czikk), a fegyveres erő jogosulat­lan alkalmazásától való mentességet (36. czikk). Háború és a közbiztonságot veszélyeztető belső zavarok esetére azonban a III. czikk megengedi, hogy az emiitett jogokat biztosító ren­delkezések időnként és területenként hatályon kívül helyeztes­senek, de a kérdésnek tüzetesebb szabályozását külön törvény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom