Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1917 / 1-2. szám - A háború esetére szóló kivételes hatalom alkotmányjogi jelentősége
A HÁBORÚ ESETÉRE SZÓLÓ KIVÉTELES HATALOM. 2Q tus 9-én és az ostromállapot feltételeit, elrendelésének módját és hatását a következőkép szabályozta : Helye csak a belső vagy külső biztonság fenyegető veszélye (péril imminent) esetében van. Kinyilvánítására, vagyis elrendelésére a hatálya alá eső községek, arrondissement-ok és département-ok pontos megjelölése mellett csak a nemzetgyűlés (Assemblée nationale) jogosult. De ha a különben permanens nemzetgyűlés elnapolta volna magát s az ostromállapot elrendelésének szüksége ilyenkor merülne fel, azt a köztársaság elnöke is elrendelheti a minisztertanács előterjesztésére; köteles azonban ilyenkor azt a bizottságot, mely a nemzetgyűlést önelnapolása esetében összehívni jogosított, értesiteni, sőt a nemzetgyűlést a helyzethez képest önmaga is összehívni. Az összegyűlt nemzetgyűlés határoz az ostromállapot fenntartása, vagy megszűnése felett. A háború színhelyén és a katonai állomáshelyeken az ostromállapotot a kormánynak teendő jelentés mellett a katonai parancsnok rendelheti el, ha meg vannak azok a feltételek, melyeket az 1791. évi július 10.-i, valamint az 1811. évi deczember 24.-i törvények, melyekről szó volt, megállapítottak. De ilyenkor is a köztársaság elnöke, ha az elrendelt ostromállapotot nem tartja megszüntetendőnek, fenntartása végett köteles a nemzetgyűlésnek jelentést tenni. Hatálya az ostromállapotnak a következő: 1. A polgári hatóságokat a rend fenntartása és általában a rendészet körül megillető jogkör egészében átmegy a katonai hatóságokra. 2. A katonai biróságok Ítélkeznek minden bűncselekmény felett, mely a köztársaság biztonsága, az alkotmány s a közrend és közcsend ellen irányul. 3. A katonai hatóságoknak joga van, hogy a) házkutatásokat végezzen éjjel, nappal; b) azokat az egyéneket, kiknek lakhelyük nincs az ostromállapot területén, onnan eltávolitsa;