Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A magyar trónöröklési rend terjedelme

2 2 CSEKEY ISTVÁN reáluniónak lényegét mi abban látjuk, hogy az államok össze­köttetését a jogi szándékosság hozza létre, uralkodójuk személy­azonossága a köztük lévő jogviszonyon nyugodjék, ne pedig" pusztán azon a véletlen tényen, hogy az államok egyoldalúan megállapított trónöröklési rendjei megegyeznek. Az unióknak azonban mindkét fajára jellemző az elválhatóság, a mi a reál­uniónál is automatic^e, de jogalapon következhetik be, mig a perszonáluniónál egyszerűen olyan esetleges ténybeliség szünteti meg, mint a milyen létrehozta. (Az egyik monarchia más ural­kodót vagy dinasztiát választ, az addig egyező öröklési rend szabályai eltérnek stb.) A reáluniónál azonban az automatikus megszűnési jogi ok épen abban van, hogy az államok trón­öröklési rendjüknek egyezőségét közös akarattal már az unió megkötésekor bizonyos végződési határhoz kötötték. A reál­uniók úgyszólván mind csak arra az időre jönnek létre, a mig a kötéskor közössé tett dinasztia ki nem hal. E szabályszerűség alól még Bernátok is csak egy kivételt ismer, az 1814-ben kötött svéd-norvég uniót, a mely az uralkodó személyazonos­ságát a dinasztiának teljes kihalása esetére is megállapította. Az tehát, hogy a magyar pragmatica sanctio az uralkodó sze­mélyének azonosságát csak a már korábban is örökletes királyi ház, vagyis I. Lipót leszármazói körére határozta meg s az örökös tartományokkal az uniót csakis ez időhatárig kötötte: e szövetségnek reálunió természetén mit sem változtat. Az örö­kösség (in perpetuum, in infinitum) a reáluniónak sem fo­galmi kelléke. Legalább is nem a modern politikai tudomány­ban tárgyalt reálunióé. Bernátok a reáluniónak ezt az ideális faját nem is innét, hanem a kánonjogból akarja levezetni. De ugyan mit törődik ma az állameszme szédületes változásai köz­ben a kánonjog avult szabályaival az élet? A mikor különben is az államkapcsolatok valamennyije oly sokféle változatot és oly rengeteg egyéniséget mutat, hogy az általános érvényű sza­bályok felállítása csak a lehető legtágasabb keretekre szorit­kozhatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom