Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A koronázási hitlevél jogi természete és az új hitlevél

A KORONÁZÁSI HITLEVÉL JOGI TERMÉSZETE. I ^ hogy az O nevében is megállapíthassa azt a kétségbevonhatatlan tényt, hogy a magyar királyi méltóság az osztrák császáritól megkülönböztetett, attól önálló, azzal paritásos jelleggel bir és az Ő nevében kijelenthesse, hogy ez felel meg az Ő álláspontjának is és azt az Általa megállapított legmagasabb czim sem nem érintheti, sem el nem homályosíthatja. Ha ezek az ígéretek nincsenek is a hitlevélbe foglalva, fölvétettek a bizottság és az országgyűlés jegyzőkönyveibe, de különben is egy olyan király szava fokozza erejüket, a kinek eddig minden lépése, minden nyilatkozata csak tiszteletről tanúskodik a magyar alkotmányosság iránt. Ha tehát az uj hitlevél nem is tett lényeges módosításokat az 1867-iki hitlevélen, igen helytelen volna a hitlevél értékének megállapításánál azt tartani a helyes értékmérőnek, mennyire tér el a koronázási hitlevél közvetlen elődjének «diploma inauguraléttjától. Különösen a kérdésnek hamis világításba helyezése az, ha valaki annál becsesebbnek tartja a hitlevelet, ha minél több törvényre történik abban a királyi fogadalmat tartalmazó ünnepélyes okiratban hivatkozás. A több törvényre való részletes hivatkozások épen nem erősitik meg azt a szent fogadalmat, hogy a király Magyarország alkotmányát, törvényes függetlenségét, szabadságát, területi épségét, összes törvényeit megtartja. Sőt a király hitlevelének első pontjában foglalt az a szent és sérthetetlenül megtartandó fogadalom fölöslegessé teszi fontos ok nélkül az egyes törvényekre való hivatkozást. Épen nem az a legörvendetesebb hitlevél, a mely sok részletes törvényt sorol fel. Ez csak annak volna bizonyitéka, hogy az előző időben szerzett tapasztalatok szerint sok törvény nem részesült kellő tiszteletben. A mily helyes az, ha a «nemzet némely igazait meggyengitettnek tartotta» vagy «némely alapos törvényeit nagyobb bátorságba akarja helyezni*, él azzal a jogával, hogy a hitlevél módositását javaslatba hozza és igyekszik is azt a «fejedelemmel tartott országos értekezések után a kötlevélbe is fölvetni», ép oly helytelen volna, ha bármely országgyűlés komoly ok nélkül sürgetné a «velős változtatást». Erre vonatkozólag mondja