Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 5-6. szám - A polgári törvénykönyv javaslata és kereskedelmi törvényünk

284 GALLIA BÉLA 4. a feloszló pénzintézet leltárában (6. §.) 10,000 korona értéket meghaladó értékkel felvett vagyonrészek elidegenítése; 5. 10,000 koronát meghaladó értékű követelésnek névértéken alul elidegenítése; 6. a feloszló pénzintézetet saját igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagjai, volt felszámolói, czégvezetői vagy kereskedelmi meghatalmazottai ellen, a pénzintézet ügyviteléből folyólag megillető kártérítési követelésekre vonatkozó egyezség, úgyszintén az igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagoknak a pénzintézet veszteségében részesedésére, vagy a pénzintézet hitelezőin ek kielégítéséhez hozzájárulásra vonatkozó szerződés megkötése. A felszámoló számadást köteles adni és pedig, ha az a P. K. által kijelölt személy, elsősorban a P. K.-nak tartozik azt jóváhagyás végett bemutatni. Az igy jóváhagyott, vagy maga a P. K. által készített számadást a feloszló pénzintézet felügyelőbizottságának mutatja be és a számadás fölött a közgyűlés határoz; ha a kifogásolt számadás fölött a közgyűlés és P. K. meg nem egyeznek, a kifogások felett a döntőbizottság végérvényesen határoz. A P. K.-nek a felszámolásra adott döntő befolyásából következik, hogy a részvényesek és szövetkezeti tagok, valamint a közgyűlés befolyása jelentékenyen korlátoltatott. A részvényestől és szövetkezeti tagtól elvette a rendelet a közgyűlési határozat megtámadása iránt a KT. 174. §-a alapján indítható keresetet és csak a döntőbizottsághoz 15 nap alatt enged panaszt, ha a határozat jogszabályival vagy az alapszabályokkal ellenkezik. Még jobban restringálta a közgyűlés hatáskörét. A 20. §. második bekezdése kimondja: «A törvény vagy az alapszabályok ama rendelkezései, a melyek értelmében az 1. bekezdés 1—6. pontjaiban meghatározott jogcselekmények, vagy a feloszló pénzintézet részéről kötött bármely más jogügylet felől a közgyűlésnek kell határoznia, nem nyernek alkalmazást.»