Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1917 / 3-4. szám - Háborús büntetőjogunk folytathatása békében
HÁBORÚS BÜNTETŐJOGUNK FOLYTATHATÁSA BÉKÉBEN. 1$/ mint a melyet a törvény megállapít. Már most: a 70. §. szerint tettesek azok, kik a büntettet együtt elkövetik. A 71. §. szerint a tettesek a bűntettre határozott büntetéssel büntetendők. A 72. §. szerint a bűnsegédre a kisérletre vonatkozó szabályok alkalmazandók. Vagyis (66. §.) enyhébb lesz a büntetése, mint a véghez vitt bűntetté. Ha már most a tett és a büntetés egységének most idézett megállapításaitól eltérve, a polgári vesztegetőt, mint a 467. §-ba ütközött társtettest, vagy segédet elitéljük katonavesztegetés miatt, akkor elő fog állni az a kétségbeejtő helyzet, hogy a katonai tettes a Kbtk. 383. §-a alapján lesz elitélve és félévtől egy évig terjedő börtönt kap, mig a társtettes czivilvádlott a Btk. 467. §-a alapján öt évig tartó fegyházat és ha csak bűnsegéd volt és pl. csak az ajtót őrizte, vagy a pénzt kézbesitette, a 66. §. 3. bekezdése szerint 3 évi fegyházra viheti. Vagyis a tettes és társa nem esnek egyforma elbírálás alá és más más büntetési rendszer alá esnek, a mi a Btk. idézett szakaszaiba ütközik. Mikor pedig a tettestársaknak a 467. §. szabja meg a büntetést! Az ilyen képtelenségeket kizárja az a tétel, hogy a részes a cselekménynek és a vele összefüggő büntetésnek részese. A tettesnek és a? ő büntetésének részese. A mely doktrína lehetetlenné teszi azt, hogy valamely cselekmény tettesei ne együtt bűnhődjenek, ha együtt cselekedtek, mert a tett és büntetése egységes és oszthatatlan. Izgató valami, ha az ember a Kbtk. 383. §-át összeveti a Hvm. 8. §-ával. A Kbtk. 383. §-a szerint a megvesztegetett katonai tisztviselő büntetése félévtől egy évig terjedhető börtön, holott a mi 8. §-unk szerinti közhivatalnoké és tettestársáé halál is lehet? Ehhez képest megtörténhetik és megtörtént, hogy egy igen magasrangu katonai tisztviselő megvesztegetés miatt nyolcz hónapra lett elitélve, mig pl. a Curia egy vádlottra, a ki a rendőrségi fogházban egy rendőrnek 100 kor.-t adott, hogy egy levelet csempészszen, egy védelmi rerlexmozdulat miatt tehát, mely nem önálló, hanem védelmi cselekmény