Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1917 / 3-4. szám
142 D? POLNER ÖDÖN kozván, közvetve biztosítják is őket és eltekintve a büntető eljárásban ugyancsak közvetve nyert biztositékoktól, elvi elismerése hiányzik és az egyesületi és gyülekezési szabadság még ily közvetett törvényhozási biztosítékokban sem részesült. Az emberi vagy polgári jogok általános declaratiójának hiányánál fogva törvényünk természetesén nem követhette azt a rendszert, hogy e jogoknak vagy azok közül némelyeknek felfüggesztésére felhatalmazást adjon, hanem azt az eljárást kellett követnie* hogy a különféle életviszonyok irányában felhatalmazza a kormányt oly intézkedések megtételére, melyek az alkotmányos gyakorlatunk szerint elismert egyéni szabadságoknak megszorításával és tetemes korlátozásával járnak. Rendes időkben ezek a megszorítások és korlátozások nem volnának talán elfogadhatók, de bizonyára senki előtt sem kell bizonyítani, hogy oly körülmények között, a milyenek a mostaniak, a mikor az egész, államnak és az egész társadalomnak minden erejét össze kell szednie, meg kell feszítenie, azok a felhatalmazások, a. melyeket e részben a törvény tartalmaz, nem túlzottak. Az alapvető 1912 : LXIII. t.-cz. igyekszik e mellett a felhatalmazások korlátjait pontosan megvonni. Hogy a háború folyamán megalkotott későbbi törvények a felhatalmazások tekintetben talán kevésbbé tartózkodók, az a háborús törvényhozás természetéből megérthető. A törvényben foglalt felhatalmazásoknak ezenkivül még egy, különösen alkotmányjogi haszna van és ez az, hogy a kormánynak csak a háború esetére szóló kivételes hatalmába utalván a törvényben egyenként felsorolt korlátoló intézkedéseket, ez által kifejezésre juttatja, hogy e kivételes esetektől eltekintve, a kormánynak rendes hatalmában nem áll az érintett egyéni szabadságokat korlátoló intézkedések megtételé és igy épen a kivételesen korlátolhatóknak jelzett egyéni szabadságjogoknak a rendes időkre szólólag biztositékává és alapjává válik. Ez különösen talál az egyesületi és gyülekezési szabadságra, melyek miként emlitém, eddig legkevésbbé részesültek törvényi biztor
