Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A részvényes külön (egyéni) jogai

A RÉSZVÉNYES KÜLÖN (EGYÉNl) JOGAI. 95 lyesen mondja Völderndorff,* hogy a gyakorlati életben a részvényes édes keveset ad egyéb tagsági jogaira, a közgyűlésen való részvételre, ha csak megkapja magas osztalékát (u. i. Renaud id. müvében 72. §.). A K. T. 163. §-ának 8-ik bekezdése szerint «a részvényes arra a tiszta haszonra tarthat igényt, a mely az alapszabályok szerint a részvényesek között felosztásra kerül». A K. T. 157, §-ának 14. pontja szerint «az alapszabályokban meg kell állapítani a nyereség kiszámításának és felosztásának módozatát)). A törvény szavaiból világos, hogy szabálynak tekintendő, mikép a részvényesnek joga van osztalékra a nyereségből. Kérdés csak az lehet, mi tekintendő felosztandó nyereségnek és hogy a nyereség hogyan, mikor osztassék fel ? A 157. §. 14. pontja értelmében ezt az alapszabályoknak kellene megállapitaniok. A gyakorlat azonban megelégszik azzal, mikép az alapszabályok oly rendelkezést tartalmaznak, hogy az üzleti költségek és kiadások levonása után fennmaradó tiszta nyereségnek felosztása és hovaforditása felől a közgyűlés szabadon (vagy tetszése szerint) határoz. Nézetem szerint ez a gyakorlat nem felel meg sem a törvényhozás intenczióinak, sem a törvény szellemének. Az alapszabályoknak a nyereség kiszámitásának módozatait és a nyereség hovaforditásának szabályait részletesebben kellene tartalmazniok. Tényleg azonban czégbiróságaink ezt a gyakorlatot állandóan és következetesen alkalmazzák. E gyakorlat fennáll és igy vele számolni kell. Az alapszabályoknak fentebb idézett fogalmazása mellett a közgyűlésnek joga volna tulajdonkép ahhoz is, hogy az egész nyereséget leirásokra, tartalékolásokra, az igazgatóság és íelügyelőbizottság díjazására forditsa és ne oszszon fel osztalékképen a részvényesek közt semmit. E határozat eddigi birói gyakorlatunk szerint tulajdonképen nem volna * Völderndorff: Das Reichsgesetz vom 18. Juli 1884. 522. 1. 6. j.