Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 1-2. szám - Különvagyon és összvagyon

58 SZÁSZY-SCHWARZ GUSZTÁV tovább kell menni egy lépéssel: el kell ismerni ezt a felelősséget oly esetben is, a midőn a különvagyon nincs «külön» kezelés alatt, hanem a midőn a fő- és különvagyon ugyanazon ember kezelése alatt áll. Miért kellene pl. «hagyatéki tartozásnak» elismerni a deliktumból eredő kártéritési követelést akkor, ha a deliktumot a hagyatéki gondnok követte el és miért nem akkor is, ha maga az örökös követte el ? c) A különvagyon szavatol végül azokért a követelésekért is, a melyek a vagyon vagy egyes vagyontárgyak bizonyos állapotából (ex lege) előállnak. Ha pl. a hagyaték más vagyon rovására alap nélkül gazdagodik; ha a hagyatékhoz tartozó valamely épület bedől és a szomszédot károsítja; ha a hagyatékhoz tartozó állat valakiben kárt tesz: az ebből eredő követelések is a hagyatékot terhelik. 5. Az előbbi pontokban mondottaknak csak logikai következése, hogy a különvagyon követelésével vagy tartozásával szemben csak ugyanazon különvagyon tartozása vagy követelése szolgálhat confusio vagy compensatio alapjául, nem pedig oly tartozások és követelések is, melyek más — bár ugyanazon «alanyt" illető — vagyonhoz tartoznak; továbbá, hogy a különvagyon adósságai alapján végrehajtást csak a különvagyon tárgyaira lehet vezetni, nem pedig olyanokra is, melyek más — bár ugyanazon «alanyt» illető — vagyonhoz tartoznak ; végül, hogy minden különvagyonra külön csődöt is lehet nyitni. Csak erről az utóbbi tételről kell még egy szót szólnom. A magyar csődtörvény 1. és 73. §-a (épigy a német csődtörvény 1. §-a) szerint a csőd kiterjed a közadósnak végrehajtás alá vonható * összes vagyonára.» E szerint első látszatra ki volna zárva olyan csőd, mely az adósnak nem minden vagyonára, hanem csak bi^onyosfajta vagyonára tehát pl. csak bizonyos különvagyonára, vagy pedig csak az ő általános vagyonára, de nem különvagyonára is - vonatkoznék. Elmélet és gyakorlat azonban mindig elismerték, hogy bizonyos kivételes