Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 1-2. szám - Különvagyon és összvagyon

?6 SZÁSZY-SCHWARZ GUSZTÁV igazságtalannak tartom. Elméletileg tévesnek. Mert ha már a «képviselő» fogalma is ferde, mint fent kifejtettem, mert a czélgondozó önálló fontos szerepét elhomályosítja a vagyon «alanya» által, kinek a czélgondozó mintegy csak «képét viseli» : a jogi személy «szervének» fogalma tisztán antropomorfizmus. A «szerv»> fogalma azzal a Gierke-íé\e képzettel függ össze, hogy a jogi személy élő lény («organizmus»): ez az élő lény maga cselekszik az ő «szerve» által, épugy mint az ember az ő tagjai által. A ki nem hisz a Gierke-íé\e «organizmus*) tanában — és részemről ezt az egész organizmus elméletét szónoki metaforánál egyébnek nem nézhetem — az a «szerv» fogalmát sem fogadhatja el. Gyakorlati alkalmazásában pedig ez a különbségtétel «szervo és «képviselő* közt épenséggel visszás. Ha a kezelő tilos cselekményeért egyáltalában felelőssé akarjuk tenni a kezelt vagyont: mi gyakorlati ok képzelhető arra, hogy ezt a felelősséget a jogi személyiséggel biró vagyonra korlátozzuk? «Ha megfontoljuk*) — mondja Windscheid (Pand. 1. §. 59.) — «hogy a jogi személy csak az ő képviselői által nyeri a jogi lehetőséget arra, hogy czéljait elérje, igazságosnak kell tartanunk, hogy a jogi személy e képviselők cselekedeteinek káros következményeit is viselje épugy, mint azoknak előnyeit látja.» Ez a megfontolás nyilván nemcsak a jogi személy vagyonára talál, hanem minden más, bármely «képviselő* által kezelt vagyonra is : a kiskorú vagyonára, mely gyámi kezelés alatt áll, a csődvagyonra, a hagyatékra, stb.: mindezek a vagyonok is kezelésre szorulnak, mindezek a kezelő cselekményeinek előnyeit élvezik, ezért méltányos, hogy ők viseljék a kezelő tilos eljárásának következményeit is. A tételes törvényhozás e kérdésben tétovázik. Jellemző, hogy a legújabb törvénymüvek — BGB. és magy. jav. — melyek pedig (kivált a magy. jav.) elég merészen járnak el az «idegen vétségért való felelősség)) elismerésében, a mi kérdésünkben mégis feleúton megakadnak. Mindkét törvénymü kimondja, hogy az adós felel az ő képviselőjenek kötelemsértéseért (BGB. 278. §.,