Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

518 IRODALOM. mánya is, magába szívja és állami kullurhatalmakká fejleszsze. A gazdasági társadalomállamból kulturáltamnak kell lennie, a melyben a gazdasági csoportok parallel erővonalakban küzdenek a szocziális kultúra összefoglaló és kiegyenlítő állami kereteiben. Mi magunk kételkedünk benne, hogy a jogtudomány valaha is képes lesz arra, hogy oly kérdésekben, a hol az uralkodó és az elnyomott osztályok érdekei egymással ellenkeznek, a parlament elhatározását döntőleg befolyásolja. Magunk is hiszszük, hogy a jogtudományi indukczió következetes alkalmazása esetén a jogtudomány meg fog szűnni a mindenkori hatalmon levő csoportok engedelmes szolgája lenni, hogy önálló kulturtényezö\é lesz, a mely a szocziális kiegyenlítés és harmónia nagy müve érdekében a gazdasági és politikai hatalmakkal szemben nagy küzdelmeket fog megvívni, de azt, hogy eme küzdelemből a jogtudomány fog-e győztesen kikerülni, felette kétségesnek tartjuk. Mindazt, a mit Szirtes könyvében előad, a jogtudomány tudományos mivelése érdekében helyesnek és czélravezetőnek tartjuk. Kétségtelen, hogy az élet állandó megfigyelése, az induktív megfigyelési alapon mivelt jogtudomány egy a mainál sokkal gyakorlatibb és jobb jog megalkotására fog vezetni és mindenkép megérné azokat a nagy áldozatokat, a melyekkel a megfigyelő szervezet létesítése össze volna kötve. Ellenben a politika nagy alapvető hatalmi kérdéseit még a fejlődés legtávolabbi távlataiban sem igen irányithatná, hanem kénytelen volna szabályait tovább is ama gazdasági és politikai rendszer keretében megalkotni, a melyet az uralkodó hatalmak reá parancsolnának. Azonban bizonyos, hogy a jogtudományi indukczió javasolt megvalósítása egy fontos tudomány tudományosabb mivelésétT számtalan életviszony helyesebb és czélszerübb jogi szabályozását fogja eredményezni és mint ilyet, óhajtjuk és annak megvalósítását igen kívánatosnak tartunk. Dr. Ribáry Ernő. Dr. Halmay Gusztáv: A magyar közigazgatási jog magánjogi vonatkozásaiban. Budapest 1915. (A szerző sajátja). Már régóta csábítja az elméket a feladat, hogy a tételes közigazgatási jogok rendszerét modern elméleti alapon építsék fel és letérjenek arról a kitaposott útról, amely a nyers joganyag egyszerű rendszerezését adja. Egyes kérdéseknek keletkezett is már tudományos jellegű irodalma, (önkormányzat, közigazgatási bíráskodás, hivatalnoki jog stb.), de az egész közigazgatási jogot más természetű joganyagoknak (magán-, büntetőjog) és a modern igényeknek megfelelő tudományos, elméleti alapon tudtunkkal még a legtöbb államban alig fejtették ki. Halmay kísérlete mindenesetre merész kezdés, a mely igen nagy figyelmet érdemel akkor is, ha a részletekben még javításra szorulna. Abban igaza van Halmaynak, hogy a közigazgatási jog is nemcsak