Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

IRODALOM. Az a körülmény, hogy nem uj alkotásról, hanem a jogászközönség körében már jól ismert s a gyakorlatban is bevált irodalmi müvekről van szó, felment az alól a feladat alól, hogy a munkákat részleteikben ismertessük, másrészt az azokban feltárt problémák nagy complexuma, melyek különösen a Finkeynek a tankönyv igényeit messze meghaladó müvében a nála megszokott alapossággal s a felvetett kérdésekre vonatkozó egész külföldi jogélet és irodalom analizáló belevonásával vannak feldolgozva, kizárja, hogy azokkal e helyen egyenként és behatóbban foglalkozhassunk. A müvek szerzői is egyenként büntetőjogi irodalmunk olyan hadviselt kiválóságai, hogy sem feldolgozási módjukra, sem stílusbeli qualitásaikra külön nem szükséges reflektálnunk, csak azt kell nagy megelégedéssé! leszögeznünk, hogy munkáiknak a törvényhozás legújabb fejleményeinek tekintetbe vételével a korunk szinvonalára emelt ujabb kiadásai is csak alkalmasak megerősíteni szerzőiknek azt a tiszteletreméltó poziczióját, melyet részükre már eddigi működésük is az irodalom terén méltán megszerzett. Dr. Berger Miksa. A jog- és államtudományi továbbképzés fejlesztése. A Felsőoktatási Egyesület véleményes jelentése. (Különlenyomat a Budapesti Szemle 1916. évi májusi füzetéből. Bp. Franklin. 15 p.) A jog- és államtudományi továbbképzés czélja az, hogy a gyakorlati közigazgatási és jogi pályákon működő tisztviselők és ügyvédek, egyetemi tanulmányaik elvégzése után is «állandóan képezhessék magukat, fejleszthessék gyakorlati érzéküket és gyarapithassák ismereteiket.» Különösen a közigazgatás általános reformjára való tekintettel bir nagy jelentőséggel e czél elérése. Minthogy pedig a háború befejeztével a közigazgatási reform haladéktalanul megoldásra kerül, azért a jog- és államtudományi továbbképzés Központi Bi\otlsága már most megindította a munkálatokat a továbbképzés minél megfelelőbb módon való szabályozása tárgyában. Az első lépés volt a rokon faktor, a Felsőoktatási Egyesület véleményének meghallgatása s nem lehet kétség a felől, hogy a Felsőoktatási Egyesület álláspontját képviselő, Magyar/ Gé\a egyetemi tanár ur által készített véleményes jelentésben foglalt reformeszmék nagy sulylyal fognak latba esni a jog- és államtudományi továbbképzés jövendő rendezésénél. «A Felsőoktatási Egyesület* a jog- és államtudományi továbbképzés mai berendezésének alapján kiván maradni s csak ennek továbbfejlesztésére nyújt eszméket. A továbbképző tanfolyamok ezentúl is három hétnél nem lennének hosszabbak ; a vidéki tanfolyamok, mint azokat az 1914. évi programm már tartalmazta, fenntartandók volnának ; a tanfolyamokon résztvevőkre nézve a miniszteri kijelölés szükséges, de nem volna szabad elzárni a tanfolyamot az önként jelentkezők elől sem, különösen akkor, ha a tanfolyam helyén laknak ; a tanfolyamok hallgatása ingyenes legyen, sőt