Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

AZ OSZTRÁK-MAGYAR KÖZJOGI KÖZÖSSÉG MINŐSÍTÉSE. 46 I madik személyekhez állanak, jogi rendezés tárgyai lehetnek és jogi szabályokkal rendeztetnek, a közösség jogviszonynyá válik. A közösségi jogviszony magánjogi rendezésének különféle módozatai alapján a közösség jogi rendezésének három alaptípusa állapitható meg, u. m.: i. a jogi személy (jogi egység) alakjában való rendezés; 2. az együttes (Gesamthand) közösség és 3. a közönséges (hányadszerü) közösség jogi alakulata. (V. ö. v. Tuhr : Der Allgemeine Teil des Deutschen Bürgerlichen Rechts, I. Bd. 3. §. 78—92. 1. ; Cosack : Lehrb. d. Deutschen Bürg. Rechts, I. Bd. 38. §. 124—126. 1.; II. Bd. 389—425. 1. ; Gierke: Deutsches Privatrecht, I. Bd. 265-—269. 1., 456—702. 1.). 1. A jogi személy alakjában való rendesés. A rendezésnek ezt a módját közönségesen az uralkodó felfogás szerint nem szokták a közösségi alakulatokhoz számítani, mert nem a jogi személyben részes egyes személteket, hanem az ezeket egy személyegységként egybefoglaló jogi személyt tekintik a jogi személy vagyontárgyainak és jogainak alanyául. Minthogy e telfogás szerint e vagyontárgyak és jogok nem több alanyt illetnek, a jogi személy tagjainak azokra vonatkozó viszonyát az uralkodó elmélet nem minősiti közösségi viszonynak. Nézetem szerint a jogi személy viszonykomplexumában álló vagyon tekintetében is a jogi személyt alkotó egyeseknek közösségi viszonya áll fenn, a mely azonban a jogi személynek nevezett szervezet keretében a többi, szakszerű értelemben vett jogközösségi alakulatoktól eltérően jelentkezik. Ha ugyanis a tárgyunk szempontjából itt fontosabb jogiszemélynek, az egyesületnek (testületnek) az egyesületi vagyonhoz való viszonyát tekintjük, e vagyon tárgyainak az egyesület tagjaihoz való kapcsolatában más közösségi alakulatokkal szemben a következő sajátosságokat látjuk. Az egyesületi vagyontárgyakra vonatkozólag a jog általános typusainak megfelelő jogok (tulajdon, zálogjog, követelés stb.) állanak fenn. Ezek a jogok nem illetik közvetlenül a tagokat ; legalább is nem ugy, nem ama szabályok szerint jogai azok az egyesület tagjainak, mint a közösség más alakulatainál, p. o. a tulajdonostársaknál. Az egyesület tagjai nem tulajdonostársai az egyesület ingó vagy ingatlan dolgainak. A tulajdonközösségnél a tulajdonjog közvetlenül és egyénileg külön meghatározott emberi individuumokhoz tapad ; ezeknek a joga. A tulajdonostárs egyénileg és közvetlenül benne áll a tulajdoni viszonyban s az abban foglalt jogosítványok őt mint ilyent illetik meg. Az egyesületnél az egyesületi vagyontárgyak és az egyesületi tagok közötti kapcsolatba a jog és a tag közé az egyesületi Jogállam. XV. évf. 7 — 8. f. 5O