Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

458 SZÁSZY BÉLA jogi jelentőségének értelmére és következményeinek megállapítására a legbiztosabb szempontokat találhatjuk fel. A közjog területe ugyanis nem oly elhatárolt része a jogrendszernek! a mely a jog egyéb ágaitól mereven el volna szakítva. Alapfogalmaiban és alapelveiben a jogrendszer egységes egész. A közjog fogalma tehát épen nem zárja ki azt, hogy más tereken is keresse és vizsgálja a saját intézményeinek megértéséhez s megvilágításához szükséges analóg jelenségeket. Erre ép a közösség jogintézményénél annál inkább van szükség, mert a közjog területén a közösségnek nincs még egészen határozott és az intézményekben szabatosan kiképzett fogalma. A «közös» szót a közjogi terminológiában gyakran használják az «egység* megállapítására vagy kifejezésére is. Ilyen értelemben lehet csak helyesen szólani «államközösség»-röl, aállami közösségről* (Staatsgemeinschaft, staatliche Gemeinschaft), mely kifejezést az 1868 :XXX. t.-cz. (1 — 3. §.) a Magyarország és társországai közötti állami kapcsolatnak megjelölésére használja. Ebben a vonatkozásban ez a szó az államot mint a közösség tárgyát nyilvánítja közösnek, vagyis azt akarja kifejezni, hogy az állam mint az anyaországot és a társországokat egybekapcsoló szervezet közös szervezete az államot alkotó országoknak. A tárgy közössé nyilvánítása azonban eo ipso magában foglalja a tárgy egységének elismerését, mert közösség tárgya csak olyas valami lehet, a mi maga fogalmilag egy egész, egység. Az tehát, hogy a magyar korona országai államközösséget alkotnak, állami közösségben élnek, annyit jelent, mint ha a törvény azt mondaná : egy államot alkotnak. Jogi szempontból épen azért érthetetlen, hogy miért ragaszkodnak a horvát közjogászok az állam kifejezés helyett az államközösség kifejezésének használatához, holott az épugy vagy még jobban hangsúlyozza az állam egységét, mint az állam szó, a mely összetett államot is jelenthetne. Igaz, hogy a közösség szóban implicite kifejezést nyer az is, hogy a közös tárgy több individuumé, több egyént illet, a miből tehát a társországoknak, ha nem is állami önállósága, mégis bizonyos közjogi különállása vezethető le. Ámde ez a különállás az államnak közössé nyilvánításával sem lesz nagyobb vagy jogilag erősebb, mint ha az állam kifejezetten egynek ismertetnék el, mert abban a körben, a melyre az állami közösség kiterjed, a részek különállása a közös államszervezetben ép ugy feloszlik, mint az állam egységében. A társországok közjogi különállását nem az államközösség fogalma, hanem az államban elfoglalt különleges közjogi helyzete adja meg, a mi az államegységgel szemben is fennállhat. Az államközösség fogalmából nem vezethető le a társországok államminősége sem, mert az autonómia nemcsak jogi korlátai tekintetébep, hanem tartalmilag is az állami közös érdekek szempontjából közös felsőbb állami szervek jogi ellenőrzése alatt áll, a mi az állam soui/erainitásával ellenkezik,