Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

448 SZÁSZY BÉLA személyiségét állapította meg ; mert a birodalom szónak az érintett kapcsolatokban való használatát a törvényhozó ily irányú akaratára következtetést engedő öntudatos szóhasználatnak minősíteni nem lehet. Egyébiránt a birodalom szót az érintett értelemben már az 1848 : III. t.-cz. 2. §-a is használta a nélkül, hogy azzal a magyar állam függetlenségét csorbító felsőbb államszemélyiség elismerésére az 1848-iki törvények alkotói közül bárki is gondolt volna. Több alapot látszik nyújtani a birodalmi állami egység megkonstruálására az osztrák törvényben használt «Reichshálfte» és «Reichsteile» kifejezés. Bár az osztrák törvény a monarchia megjelölésére magát a Reich szót önállóan sehol sem használja, az emiitett kifejezések mégis arra a magyarázatra nyújtanak lehetőséget, hogy az osztrák törvény a két országcsoportban külön-külön csak egy magasabb közjogi egésznek és egységnek, a Reichnak két felét vagy részét akarja látni, mely mint rész az egészszel szemben önállósággal nem birhat s közjogi személyi egységet nem alkothat. • Minden törvény szavait ugy kell érteni, mint a milyen értelemben azokat a törvény használja. Hogy miért s mily értelemben használja az osztrák kiegyezési törvény a beiden Reichshálfte, beiden Reichsteile kitételeket, ez magából a törvényből határozottan nem tűnik ki. Ezek a kitételek mindenesetre a monarchia két államát s illetőleg egyfelől az osztrák tartományokat, másfelől a magyar szent korona országait akarják jelenteni. A törvény a Reichshálfte és Reichsteile kitételeket használhatja rövidség kedvéért, hogy az 1. §. bevezető részében adott hosszabb elnevezést elkerülje. De használhatja czélzatosan más értelemben is. A Reichshálfte és Reichsteile szavak a Reichra mint egészre és egységre utalnak ; fele vagy része csak valamely magasabb egységnek lehet. A Reichshálfte és Reichsteile tehát azt is jelentheti, hogy az osztrák tartományok egyfelől, a szent korona országai másfelől külön-külön önmagukban nem egészek, csak részei az egész Reichnek, s mint ilyenek összetartoznak s együtt teszik ki a Reichot. Azt azonban, hogy mi értendő a Reich alatt, a törvény ismét nem határozza meg. A Reich szónak a magyarban a birodalom és ország kifejezés felel meg. Birodalom a bir szóból ered, s a mint láttuk annnyit jelent mint valamely uralkodó által birt ország vagy országok, azaz egy uralkodó uralma alatt álló országok birtoka vagy birtokállománya. Már most ezt a szót, a mint említve volt, lehet csupán geográfiai értelemben, a közjogi minőség és szervezet külön jelzése nélkül az egy uralkodó uralmának alávetett valamely egész terület megjelölésére használni. De lehet közjogi értelemben is venni valamely ilyen területnek mint államnak jelzésére. A Reich szót szintén ily kétféle értelemben lehet alkalmazni, de a németben a Reich szó közjogi vonatkozásban használatosabb (Deutsches Reich). A Reich szó mind közjogi, mind geográfiai értelemben helyesen