Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)
1916 / 7-8. szám - A szabadalmi törvénytervezet
A SZABADALMI TÖRVÉNYTERVEZET. 43 S rendelkezést főleg gyakorlati szempontból, mert ki legyen hivatva annak meghatározására, hogy az ügy tulnyomólag jogi vonatkozású : az elnök vagy az előadó, vagy az egész tanács és igy minden ily kérdéses ügyet a tanácsalakitás előtt a jelzett szempontból előzetesen jellegezni kellene, vájjon tulnyomólag jogi vagy műszaki vonatkozású-e ? * A tervezet a szabadalmi tanácsot fenntartja. Ez az állásfoglalás nézetem szerint helyes. Nem kívánom a szabadalmi tanács fenntartása mellett szóló érveket itt részletesebben kifejteni, hanem e tekintetben az ebben a tárgyban tartott jogászegyleti előadásomra hivatkozom, melyben mindazokat az érveket felhoztam, a melyek — nézetem szerint — a szabadalmi tanács szervezetének feltétlen fenntartása mellett szólanak. Helyesnek tartom továbbá a tervezetnek a\ elnökre vonatkozó azt a rendelkezését, mely szerint az elnöki állásra nézve bírói vagy ügyvédi kvalifikácziót követel és pedig annál is inkább, mert a szabadalmi ügyekben nagy mértékben fontos jogi kérdések is kerülnek döntésre, már pedig az ily ügyek vezetésénél és döntésénél joggal megkövetelhető a magasabb kvalifikáczió. En azonban az elnökre nézve még ezenfelül kivánatosnak tartanám azt is megkívánni, hogy kineveztetése előtt legalább 20 évig bírói functiót vagy ügyvédi gyakorlatot folytatott, mivel csak akkor lesz abban a helyzetben, hogy a helyes judicatura megteremtésére és a jogegység fenntartására lényeges befolyást gyakoroljon. A mi azt a tervezeti rendelkezést illeti, hogy az elnök a legfelsőbb biróság tanácselnökei közül — de ide nem értve a zágrábi hétszemélyes tábla alelnökét — nevezendő ki, nemcsak helyesnek, hanem egyúttal igen okszerű és szerencsés megoldásnak tartom, mert ezzel egyúttal megszüntethető lesz a mostani, bátran sine cura-nak nevezhető állás is.