Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - A forgalmi tilalmak, joggátló intézkedések és hadikárok kezelése a békekötésnél

A FORGALMI TILALMAK A BÉKEKÖTÉSNÉL. 41} bizonyos az is, hogy a kereskedelem eltiltása által sok honfitársunknak okoztak kárt. Kárpótlást azonban aligha remélhetünk. Már békében is előfordultak hasonló károsítások, nevezetesen Francziaországban és az Egyesült-Államokban a bevitt áruk vámkezelési módjának önhatalmú dolosus megváltoztatása által, de — a mennyire köztudomásra jutott — a ki- és beviteli czégek sohasem követeltek ezért kártéritést. Az ebben a pontban követendő eljárást még nagyon meg kell fontolni. Semmiesetre sem volna helyénvaló a béketárgyalásoknál ama ügyletek érvényességének elismerését követelni, a melyeket a kereskedelmi tilalom ellenére a háború alatt kötöttek. Először is ez a tétel aligha lehet jelentékeny, másodszor pedig leírhatatlan nehézségeket okozna ezeknek az ügyleteknek újból felépítése'és a változott viszonyok között való lebonyolítása, a mire különben még visszatérünk. És végül is, a ki ilyen ügyletekbe bocsátkozik és a kereskedelmi tilalom ellenére szerződéseket köt, az tudja, hogy milyen veszélynek teszi ki magát és mint rendes kereskedőnek már előre fedeznie kellene magát e veszteség ellen. Térjünk át az ügyletképtelenségre és a folyamatban levő, vagy mint föntebb mondottam, «régi» jogügyletek lebonyolítására. A szakadás, a mely az egymással küzdő nemzetek közt támadt, még egy ideig hátra fogja hagyni nyomait. De bármekkora hanyatlás is ez az előbbi fénykorszakkal szemben, azt mégsem tételezném fel a mi ellenfeleinkről sem, hogy béke idején is alacsonyabb fokra fogják helyezni egykori ellenségeiket és meg fogják tagadni tőlük a polgári forgalomban az egyenjogúságot, a melyet mi ma minden vad törzs tagjának biztosítunk, ha országunkba jön. Ez éppen annyira sértené az ő érdekeiket, mint a miéinket, mert igy önmagukat fosztanák meg jogaiktól. Ha azt akarjuk, hogy a háború után az ellenséges országokban az üzleti és jogi forgalomban a többi, nem különösen kedvezményezett, külföldiekkel egyenlő helyzetbe kerüljünk, ennek elérése aligha fog komoly nehézJogállam. XV. évf. 7—S. f. 27