Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - Az új jövedéki bűnvádi eljárás

ADÓ ÉS ILLETÉK. 39* hozzájárulása is szükséges-e? A 14. §-nál a Pp. 254. §-ának felhívását szerintünk helytelenül értelmezi a szerző, a mennyiben mellőzi a Pp. 2^4. §-ának azt a rendelkezését, hogy szükség esetén szóbeli tárgyalás is rendelhető, a melyre a felek mejidézendők. Vagyis szerintünk a 14. §. alapján a Pp. 254. §-ának felhívása folytán lehetséges szóbeli tárgyalás tartása is. A 32. §-nál nélkülözzük a magyarázatot arra nézve, hogy a pénzérték megállapítása miként történjék, ha ez érték tekintetében nincs egyetértés. Ezek a hiányok azonban semmiképen sem rontják a könyvnek kiválóságát és használhatóságát. Ismételjük, hogy a szerző könyve kitűnően szerkesztett, alaposan átgondolt és pompásan megirt kommentár, g. v. ADÓ ÉS ILLETÉK. A közigazgatási biróság pénzügyi osztályának 1915. évi j oggyakorlata. Az uj perrendtartást életbeléptető 191 2. évi LIV. törvény részletesen szabályozza azokat az eljárási módokat, a melyek alkalmasak arra, hogy a jogegység a polgári és büntetőbíróságok ítélkezéseiben megóvassék. Ha szükséges volt ez a szabályozás a Curiánál, még nagyobb szükség van erre a közigazgatási bíróságnál, s különösen annak pénzügyi osztályáná', mert nagyrészt elavult, homályos és rendszertelen adó- és illetéktörvényeink számtalan vitás elvi kérdést hagynak megoldatlanul. Nemcsak az egyes adózóknak, de az államnak is elsőrendű érdeke fűződik ahhoz, hogy ezekben a vitás kérdésekben a jogegység megóvassék. Erre azonban a döntvényalkotás eddigi módszere, a mely szintén csak teljesülési döntvényt ismer, ép oly kevéssé alkalmas és kielégítő, mint a polgári és büntetőbíróságoknál volt. Nagyobb testületek tanácskozásai részint az ezekkel kapcsolatos formaságok, részint a jelenlevők nagy száma miatt nem mutatkoztak alkalmasnak a felvetett kérdések alapos és gyors megvitatására. A teljesüléseken vagy egyik-másik előadó javaslata talál egyszerűen elfogadásra vagy pedig a véleménynyilvánítások annyira elágaznak, hogy egységes, az összes résztvevőket meggyőző megoldás csak ritkán sikerül. Minthogy azonban a döntvényalkotás módja csak törvénymódositás utján reformálható, a közigazgatási biróság elnöke ezt megelőzve, saját hatáskörében e czélra külön bizottságot alakított, a mely május hó 28-án kezdte meg működését és ez évben négy elvi jelentőségű vitás kérdésben megállapodásra jutott. Valamennyi kérdés nagy gyakorlati fontossággal bir, a biróság eddigi ingadozó judikaturájának véget vet és a felek érdeke szempont-