Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - Az új jövedéki bűnvádi eljárás

IRODALOM. 587 A közigazgatási jogerő problémáját szerző a külföldi és különösen a német irodalom nyomán behatóan ismerteti. Az ítéletek, határozatok és intézkedések közötti külömböztetés ugyan nem nyugszik szilárd talajon és az Ottó Mayer-féle absolut és relatív jogerő tanítását is impractikusnak tartom. Helyesen száll azonban szembe Sigmond és Boér meghatározásaival és a közigazgatási és magánjogi jogerő közötti külömbség egyik okát abban jelöli meg, hogy a közigazgatási eljárásban az egyes actusok már egymagukban is oly jogmegállapitó tartalmúak, mint a magánjogi per ítéletei. (56. lap.) A "jogerő — szerző szerint — a közigazgatási határozatok terén azzal lügg össze, hogy milyen jelentősége van a jogerőre szoruló, vagy az alól kivonandó actusnak (64. lap). Itt a ténybeli hatás és a megállapító hatás között külömböztet és csak az utóbbit illeti meg az anyagi jogerő. A közigazgatási jogerő tételes szabályozásának ismertetése után áttér a szerző joggyakorlatunk ismertetésére és itt különösen a közigazgatási bíróság és a pénzügyi bíróság idevágó határozataira. Nem von le az igen értékes munka értékéből semmit sem az, hogy azt teljesnek nem tekinthetjük. Ez részben az emiitett határozatok közlésének hibája is, a mennyiben épen az idevágó legfontosabb határozatok csak kis részben tétetnek közzé a bíróság gyűjteményében. Oka ennek talán abban keresendő, hogy a jogerő nehéz problémájában a joggyakorlat csak most van kialakulóban. Mindenesetre figyelembe kellett volna venni a szerzőnek a nyugdíj kérelem tárgyában hozott alapvető döntést, melyet Wlassics Gyula a Jogállam X. évfolyamának 11. lapján majdnem szóról-^zóra közöl. Téved a szerző, midőn a pénzügyi osztály 25. döntvényét élő jognak tekinti, miután ezt az 1912 : LIII. törvény 37. §-a hatályon kivül helyezte. Szépen fejti ki azonban azokat az eseteket, a melyekben a bíróság a kérelemnek a határidőn tul is helyet adott, ha nem az illeték jogossága és mérve ellen irányult (73. lap). Az adótörlés iránti kérelem azonban nem függ össze a jogerő kérdésével. Itt épen a változott viszonyok miatt van helye a jogerős adó törlésének. A házadóra vonatkozó határozatokat szerző a régi törvény alapján ismerteti, holott az 1909 : VI. törvény folytán az idézett határozatok egy része tárgytalan és az uj törvény alapján a jogerőre vonatkozó sok ujabb kijelentésre mutathatott volna rá. Tu'ságos határozatlannak tekintem szerzőnek a magyar iudicaturából levont következő tanulságát : «A mikor a fél az alakilag jogerős határozat hibás, igazságtalan, illetőleg káros voltát saját maga bebizonyítja, vagy legalább is valószínűsíti, illetőleg az bebizonyul és a mikor má*ok szerzett jogai nem állanak útban, a hatóság az uj előterjesztést a res iudicata-ra való hivatkozással kontencziózus ügyben sem utasíthatja visszás. (85. lap.) Az osztrák iudicatura a Budwinszkygyüjtemény régebbi határozatait foglalja össze, 1910 óta hozott határozatok nem szerepelnek. Az ebből levont tanulságok és különösen a szerzett jog szempontjának kiemelését helyesnek tartom. A német iudicatura anyaga