Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - Az új jövedéki bűnvádi eljárás

BÍRÓI GYAKORLAT. másik esküdtbíróság által követett az a gyakorlat, hogy teljesen azonos szövegű ténykérdés többször tétetik fel. Nem fér szó a C. ama döntéséhez, mely szerint ez az eljárás törvényellenes (B. J. T LXVIII. 45.). A mennyiben ugyanis arról van szó, hogy ugyanazon tényállás alapján különböző minősitésre teendő fel kérdés : az esetben a ténykérdést egyszer kell feltenni, s ahhoz fűzendő több jogkérdés. Ezt az eljárást a törvény kifejezetten megengedi. Azt is megengedi a törvény, hogy egy jogkérdéssel több 'énykérdés kapcsoltassák egybe. És ez az eljárás czélszerü is akkor, a mikor a tényállás komp'ikált, a mikor sok oly ténykörülmény jöhet számításba, a mely a jogkérdés eldöntésére befolyással bir, vagy más esetben is, a mikor fennforog annak lehetősége, hogy a ténykérdések egymástól eltérő irányban fognak megoldatni. Csak a premeditáció tényelemeire keli gondolni. Ha ezek mind egy kérdésbe foglalvák, ugy az esküdtnek nincsen módjában minden fényelemmel külön foglalkozni. Kénytelen vagy az egy kérdésbe összetömöritett tényelemek egész tömegét megállapítani, vagy pedig az egész tényállást nemmel eldönteni. Hogy az ily módon megállapított tényállás megnyugvással szolgálhat-e a C. döntésének alapjául : erre sok szót vesztegetni nem szükséges. A C. nem bocsátkozik annak felülvizsgálatába, hogy a fenforgó körülmények indokolttá tették-e a ténykérdésnek több kérdésbe való feloldását (B. J. T. LXVII. 185.). És tényleg kizárólag a birói belátástól lügg, hogy a ténykérdések egy kérdésbe foglaltassanak-e össze. A C. ebben az irányban revíziót nem gyakorolhat. Azonban sajnálatos, hogy igy van. Kívánatos volna, hogy a Curiának módjában állana az esküdtbiróságok gyakorlatát irányítani abban a tekintetben, hogy a ténykérdésben túl sok tényelemet össze ne tömöritsenek, és ha a körülmények ezt indokolttá teszik, ne tartózkodjanak attól, hogy a tényállást több kérdésbe feloldják. A mig az esküdtbiróságok ezt az irányt követni nem fogják : addig nem fog a C. elé kerülni megbízható oly tényállás, a melynek alapján megnyugvással gyakorolható a revízió. A mint Finkey Ferenc^ is kifejtette, törvényszerű a kérdésfeltevésnek az a módja, hogy a jogos védelemre, s a büntetlen- tulhágásra vonatkozó tényelemek egy kérdésbe foglaltatnak össze, s ezt követőleg külön-külön jogkérdés tétetik fel a B. P. N. 79. §-ának 2. és }. bekezdése alapján (B. J. T. LXVII. 258.). E részben csak czélszerüségi kérdés, hogy a félelem, ijedtség, megzavarodás tényelemei ne foglaltassanak-e külön ténykérdésbe. 5. §. 2. bek. A revízió teszi szükségessé a tényelemeknek a ténykérdésbe való felvételét. A jelzett czél teljesen meghiúsul, ha a tényálladéki elemek a megfelelő jogi fogalommal heiyettesittetnek. És a törvény világos rendelkezésével is ellentétben van, ha a megfelelő ténykörülmények helyett a törvényes tényálladéki e!em vétetik fel a ténykérdésbe.