Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - Az új jövedéki bűnvádi eljárás

362 JOGÁSZOK ÉS De a sors utjai kegyetlenek látni. Okos szavának többé ne n az emléke. Az azonban élni fog állottak. ÁLLAMFÉRFIAK. is. Kedves mosolyát nem fogjuk többé örülhetünk. Nem marad egyéb, mint mindazokban, kik valaha hozzá közel Dr. Schcin József. Irodalmi tevékenységet pályája kezdetén főleg a büntetőjog terén fejtett ki Reichard, vagyis a jognak abban az ágában, a hol az emberről magáról van szó, a hol a törvény tökéletlensége a legtöbb szenvedést és igazságtalanságot okozza. Nem a paragrafusok érdekelték őt, nem dialektikával foglalkozott, hanem a büntetési rendszer tökéletesítéséért harczolt az ő nagy tehetségével és szivének egész melegével. Első nagyobb dolgozata e téren a bíró büntetésenyhitési jogáról szólt (Jogtudományi Közlöny, 1890.). A büntetőtörvény a gonosz és veszélyes cselekményeket akarja büntetni, de meghatározásaiba a cselekményeknek csak külső alkatelemeit veheti fel ; a meghatározás alá eső cselekmények egy része a valóban büntetendő elemekel — a gonoszságot és veszélyességet — az átlagosnál kisebb mérvben vagy egyáltalában nem fogja tartalmazni. Ezért oda concludál Reichard, hogy a büntetésenyhitési jog a birónak végtelen kiterjedésben és egész általánosságban megadandó és hogy az 1843-iki törvényjavaslat álláspontja, t. i. a minimumok teljes mellőzésének elve az egyedüli helyes. A feltételes elitélés most már meghonosított intézményének Reichard volt nálunk egyik első szószólója : Jogászegyleti értekezések 1890 és 1891-ben, Vélemény az 1890-ikt Magyar Jogászgyülés részére. Jogászegyleti értekezéseinek nagyobb része büntetőjogi problémákkal foglalkozik: Az antropologikus büntetőjogról (1892), Psychiatria és büntetőjog (1895 és 1894), A bűncselekmények osztályozása krimínologikus szempontból (1900), Tervezet a büntetőtörvény módosításáról (1901), Az uzsoratörvényjavaslatról (1908). A Jogtudományi Közlönyben is számos büntetőjogi czikke jelent meg ; felemiitjük : A büntető perrendtartás köréből, Az uj olasz közbiztonsági törvény, Ismét a vizsgálati fogságról, A büntetőjogi elévülés kérdéséhez,, Fayer és Cscmegi. Jellemző Reichardra, hogy ő, a ki annyit foglalkozott a büntetőjog nagy kérdéseivel, a büntető Ítélkezésben nem kivánt résztvenni, mert fájt neki, hogy tökéletlen törvények és hiányos garancziák mellett ítéljen emberek fölött; a szüneti tanácsnak, a hol büntető ügyekben is kellett ítélnie, élete utolsó éveiben ez okból nem akart tagja lenni. A büntetőjog mellett már pályája elején a magánjoggal és a perrendtartással is foglalkozott Reichard : A jogászi fictiók kérdéséhez, Az uj sommás eljárás köréből (Jogtudományi Közlöny). Foglalkozott a közigazgatási jog kérdéseivel is : A közigazgatási bíróság hatásköréről és A közigazgatási bíróság törvényjavaslatáról irt jogász-