Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - Az új jövedéki bűnvádi eljárás

Dl LENGYEL AURÉL vagy illetékessége alá tartozik, a kir. törvényszék ahhoz az ügy iratait átteszi és erről a vádlót értesiti. A vádló illetékességét annak a kir. törvényszéknek illetékessége határozza meg, a mely mellé van rendelve. 2. A Jbp. véget vet azoknak a különleges és áldatlan illetékességi vitáknak, a melyek a korábbi jogszabályok alapján tömegesen merültek fel. Az illetékesség kérdése a Bp. e tárgyú rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával döntendő el. Eszerint a bűnvádi eljárásra rendszerint az a kir. törvényszék illetékes, a melynek területén a bűncselekmény elkövetve volt, habár az eredmény máshol következett is be. Ha a bűncselekmény több kir. törvényszék területén, vagy több kir. törvényszék területének határán volt elkövetve, vagy bizonytalan, hogy melyik kir. törvényszék területén volt elkövetve; akkor e biróságok közül az lesz: illetékes, a melyik a másikat megelőzte. Megelőzés akkor forog fenn, ha az illető ügyben egyik kir. törvényszék a másiknál korábban hozott valamely határozatot vagy tett valamely intézkedést. Ha az elkövetés helye még a vádirat benyújtása előtt bizonyossá vált: az eljárás az elkövetés helye szerint illetékes kir. törvényszéknél folytatandó. Az a kir. törvényszék, a melynek területén a terhelt lakik vagy tartózkodik, illetékes lesz akkor, ha az elkövetés helyének bíróságát megelőzte. A tettes bírósága illetékes a részesre, az orgazdára és a bűnpártolóra (bünszerző, bűntárs, bűnrészes), valamint ezeknek külön vagy másokkal együtt elkövetett más bűncselekményeire nézve is. Az ilykép összefüggő ügyek lehetőleg egyesitendők és együttesen intézendők el. A terhelt bírósága a kezesre is illetékes. Ha ugyanazt az egyént több bűncselekmény terheli, a külön folytatott ügyek rendszerint egyesitendők és azokban lehetőleg együttes ítélet hozandó (Bp. 19. §. 1. bekezdés). Más ügyekkel nem egyesithetők azok, a melyekben az elsőfokú bíróság már ítéletet vagy megszüntető végzést hozott.