Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 1-2. szám - A polgári törvénykönyv javaslata a parlament előtt

20 LÁNYI BERTALAN fogház és 2000-től 8000 K-ig terjedhető pénzbüntetés)* és a K. B. T. 327. §-ának jogkövetkezményei közt, a melyek — mint ismeretes — egészen a halálbüntetésig mehetnek el, az osztrák bíróságok balfogását a legélesebb világításba helyezi. A katonai büntetőtörvény azonban az egész hadseregre nézve érvényben van, tehát ugy Magyarországra, mint Ausztriára nézve és a különböző elbánás, a melyben ezt a közös ügyet a monarchia két államának jogszolgáltatása részesiti, eltekintve a fent szóvá tett jogtechnikai aggályoktól, államjogi aggályokat is felkelt. A jogkérdés a maga elvi tisztaságában legközelebb jut Ausztria egyik legfelsőbb katonai törvényszéke elé. Reméljük, hogy a magyar biróságok törvényszerű értelmezése a legfelsőbb fórumnál Ansztriában is utat tör majd magának. Egyik nagy filozófus azt mondja ugyan: «Valamely ítélet tévessége számunkra még nem ellenvetés az ellen az Ítélet ellen — — a kérdés az, mennyiben kivánja az élet, mennyiben életfenntartó, fajfenntartó, talán épen a fajt tenyésztő!» Ám ez a megvesztegető lélektani szempont nem viheti bele a jogszolgáltatásba azt az alapelvet: «a czél szentesiti az eszközt*. A népességnek más utakon, mint hibás ítéletek által, kell az államfenntartó közérzületre nevelődnie. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV JAVASLATA A PARLAMENT ELŐTT. Irta: LÁNYI BERTALAN. A mikor Balogh Jenő igazságügyminiszter 1913. év október hó 8. napján a magyar polgári törvénykönyv javaslatát a képviselőház elé terjesztette, a vegyes érzelmek hatalmas árja futott végig bensőmön. Visszagondoltam arra az időre, a mikor ott állottunk a * 191 í : XIX. t.-cz. 4. §. második bekezdés. S^erk.