Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - A gazdasági háború jogi fegyvertára

A GAZDÁSÁGI HÁBORÚ JOGI FEGYVERTÁRA. visszatorlásképen elrendeltetik ama vállalatok zárgondnokság alá helyezése, a melyekben egészen vagy túlnyomóan franczia tőke van érdekelve. A zárgondnok átveszi a vállalat birtokát és vezetését. A fölöslegeket a Reichsbanknál elhelyezi az ellenséges idegen jogosultak javára. A birodalmi kanczellár jogosult visszatorláskép ily vállalatok feloszlatását kimondani. A rendelet kibocsátása után eszközölt tulajdonátruházások a rendelet alkalmazhatóságát ki nem zárják — ép ugy mint az entente vonatkozó intézkedéseinél, — viszont a ki ily vállalatban a rendelet kibocsátása után részesedést vállalt, visszaléphet, a zárgondnoki kezelés alá helyezés után egy hónappal. 1915 jan. 1. és 2-ikán megjelent a rendelet, a mely az egészben vagy túlnyomóan brit tőkékkel vezetett vállalatokra ugyanazt mondja ki s végül 1915 márcz. 10-ikén az orosz érdekeltségekre vonatkozólag. A kinevezett zárgondnokok mulasztásaiból folyólag előállható kártérítési követelések a központi hatóság hozzájárulásával érvényesithetők. Fizetési tilalom Anglia és birtokaira vonatkozólag az ottani szék- vagy lakóhelylyel birokkal szemben 1914 szept. 20-ikán bocsáttatott ki. Más létező czimekből folyó brit követelésekre halasztás adatott, a melynek tartamára kamatok nem folynak. Viszont az elévülés sem folyik. Az adós liberálhatja magát az által, hogy a tartozást a Reichsbanknál leteszi. Váltóknál az érvényesítéshez szükséges jogcselekmények határideje a halasztással kitolatik. Az ellenséges külföldinek tekintett személyek belföldi fiókjainak követelései a tilalom alól kivétetnek, kivéve azok visszkereseti igényeit. A fizetési, valamint kiviteli tilalmak megszegői büntetés alá helyeztetnek. A fizetési tilalom nem jő alkalmazásba, ha harmadik személy belföldön szerezte meg a követelést. 1914 okt. 20-ikán megjelent a fizetési tilalom Francziaországgal és a franczia gyarmatokkal szemben. Harmadik sze-