Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - A gazdasági háború jogi fegyvertára

3I2 Dl JACOBI ANDOR ges vagy semleges területen levő biztosító intézetekkel az ügyleti érintkezést szintén megtiltja. Ne mondja senki, hogy mindezek a tilalmak voltakép elővigyázati intézkedések a hadviselés érdekében és az ellenfél gazdasági erőnövekedésének meggátlására, mert a brit felfogás nemcsak magát a kereskedelem folytatását, hanem minden ügyleti érintkezést ért a tilalmas és elkobzással sújtott «trading with the Enemy» alatt, ugy hogy e tilalmak kitűnő fegyverül szolgálnak az ellenséges magántulajdon elkobzására. A meglevő javak biztosítását tárgyazó minden intézkedés azok elkobzását vonja maga után s igy egy kis kerülővel ismét eljutott az angol kormány az idegen magántulajdonhoz, a mi az angol háború tulajdonképeni czélja. Érdekes esetet közöl Mendelssohn Bartholdy,* a melyben egy franczia bányaczég tulajdonát képező Panariellos nevü hajó ezüstólmot volt a Beér, Sondheimer et Co. német czégnek' szállítandó. A franczia czég a német czég londoni fiókjával a háború kitörése után egyezett meg abban, hogy az áru a londoni fióknak lesz átadva; és ámbár egy franczia czég cselekedetéről volt szó, a londoni zsákmánybiró elkobozta az ólmot, mert a franczia, mint szövetséges alattvaló, azzal a tényével, hogy érintkezett a német czéggel, kereskedelmet űzött az ellenséggel ! Hogy pedig az ellenséggel való kereskedelem üzésének tilalmazása miiy könnyű módot ad a kellemetlen szerződésektől való szabadulásra, arra nézve bizonyíték a High Court of Justice Ítélete a Zinc Corporation v. Aron Hirsch and Son esetben. A czinktermelést és kereskedelmet nagyrészben a németek tartják kézben. Az alperes czég a legnagyobb czink czég; a felperes egy ausztráliai bányatársulat, a mely összes termékeit évek sorára a német czégnek adta el. A szerződésben volt egy záradék, a melynek értelmében magasabb erő* Der englische Kriegsbegriff.