Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - A gazdasági háború jogi fegyvertára

306 DE JACOBI ANDOR és Hollandia között utóbbi kijelentette, hogy a kereskedelmet Svédországgal megengedi; ugyanigy fordítva Svédország 1807-ben. A napóleoni háborúk a kölcsönös teljes kereskedelmi elzárás rendszerében folytak le. A krimi háborúban * az alattvalók távirati érintkezése is meg volt engedve; ezenfelül Anglia tovább fizette a háború tartama alatt az Oroszországtól fölvett holland kölcsön általa garantált kamatait; és megengedte a nem blokált orosz kikötőkkel való kereskedelmet. A porosz-olasz-osztrák háborúban a hadviselő felek önként lemondtak a kobozványi jogról; a német-franczia háborúban Poroszország ezt szintén megtette, de Francziaország ennek daczára élt az ellenséges tulajdon tengeri zsákmányjogával. Mig végre most, az 1914-es világháború megindultakor Anglia a kereskedelmi tilalom teljes fegyverzetével lépett föl, oly tökéletes és zárt rendszerrel, a mely arra mutat, hogy az angol vezérkar mozgósítási tervei között ott volt a jogi mobilizáczió terve is, a melynek minucziózus kidolgozottsága az angol jogi iskola tradiczionális bélyegét hordja magán. Az angolok ettől a fegyvertől sokat vártak. A következetesség, a melylyel az angol jog nagymesterei, birák, írók és államférfiak a háborúnak kereskedelem- és érintkezésmegszüntető azonnali hatását hirdették elméletben és gyakorlatban, mutatja, hogy az angolok ebben az ő világhatalmi fölényük egy nagy fegyverét vélték megtalálni. Ma nemkülönben. Talán ennek, oka abban rejlik, hogy abban az időben, a midőn Anglia ipari fölényével egyedül állott, az Angolországgal való minden kereskedelem megtiltása tényleg súlyos csapás volt a külföldre. Nincs, kizárva az sem, hogy különösen a szárazföldi államokkal szemben régebbi időkben túlnyomó részben Anglia közvetítvén a tengerentúli kereskedelmet, czélszerünek tartották ipso jure a. szerződések megszűntét declarálni, mert ezzel az angol kereskedelem számára biztosították a teljes konjunktúrát a háború * L. Cal. dr. int. IV. köt..